Égetett agyag falazóelemek oldható sóinak vizsgálata
2021. szeptember 1-jén megjelent az MSZ EN 772-5:2016 Falazóelemek vizsgálati módszerei. 5. rész: Az égetett agyag falazóelemek aktív oldható sótartalmának meghatározása szabvány magyar nyelvű változata.
Az épületek kémiai úton történő károsodásáért elsősorban a savak és az oldható sók a felelősek.
A sók oldhatósága meghatározza, hogy mekkora veszélyt jelentenek az épületekre, a veszélyességük ugyanis együtt nő az oldhatóság növekedésével. Higroszkóposságuk miatt a levegőből nedvességet vesznek fel, megnövelik a falazóelem (a köznyelvben: tégla) pórusainak nedvességtartalmát. Ez egyrészt hozzájárulhat a falak nedvesedéséhez, másrészt az oldott állapotban lévő sók kikristályosodása miatt a pórusok szétrepedezhetnek, porladni kezd a falazóelem, romlik a belőle épült falazat szilárdsági tulajdonsága.
Ha a falazóelem rendeltetésszerű felhasználási célja csak korlátozott védelmet (pl. vékony vakolatréteggel) irányoz elő, vagy a falazóelem rendeltetésszerű felhasználása során ki van téve az időjárásnak, akkor az oldható sótartalmat az MSZ EN 771-1:2011+A1:2015 Falazóelemek követelményei. 1. rész: Égetett agyag falazóelemek szabvány szerinti kategóriák alapján a gyártónak közölnie kell. (Ha a falazóelem rendeltetésszerű felhasználási célja a vízbehatolástól való teljes védelmet irányoz elő, az aktív oldható sótartalomra nincs követelmény.)
Az MSZ EN 772-5:2016 szabvány az égetett agyag falazóelemek aktív oldható sótartalmának meghatározására ír le vizsgálati módszereket.
Ezek a következők:
- Atomabszorpciós spektrometriás (AAS) és lángfotometriás műszeres módszer.
- Induktív csatolású plazmaspektrometriás (ICP) műszeres módszer.
- EDTA-módszer (alternatív módszer).
A felsorolt módszerek a vizsgált minta nátrium-, kálium- és magnéziumtartalmának meghatározására szolgálnak.
Szendy Csabáné
2021. szeptember