Halászati termékek nyomonkövethetősége
A tengeriélelmiszer-feldolgozó ipar kulcsszereplőinek számításai szerint a logisztikai és működési költségek az eladások összértékének 15%-át teszik ki. Az egységesített címkézés és nyomonkövethetőségi folyamatok alkalmazása csökkentheti a törvényi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges időt és erőforrást, a működési költségeket, ugyanakkor megfelelnek a növekvő fogyasztói igényeknek is.
A halászati és tengeri termékek kereskedelme Európában sokféle módon megy végbe jelenleg. Az új szabvány, az MSZ EN 17099 Informatika. Halászati és akvakultúra-termékek. Az elosztóegységek és raklapok címkézésére vonatkozó követelmények a halászati és az akvakultúra-termékek kereskedelmében segítheti majd az iparágat, hogy gyorsabb, hatékonyabb és költségkímélőbb ellátási láncot biztosítson a friss és fagyasztott halászati termékeknek.
A szabvány meghatározza az európai kereskedelemben forgalmazott halászati és akvakultúra-termékek raklapos és egységnyi tételeinek alapvető címkézési követelményeit. A szabvány kimondja, hogy a hal (és egyéb releváns termékek) kifogási és csomagolási időpontját, származási helyét és az egyéb információkat mindenki által olvashatóan kell megjeleníteni/feltüntetni az ellátási lánc során mind belföldön, mind külföldön. A címkén található információknak meg kell felelniük az EU-jogszabályoknak, illetve tartalmazniuk kell az egyéb, az ellátási láncban szükséges adatokat is.
Mindez értéknövelő lesz, mivel magasabb szállítási minőséget jelent, könnyebb nyomonkövethetőséget, nagyobb élelmiszer-biztonságot, ugyanakkor biztosítja az összes nemzeti és EU-jogszabálynak való megfelelőséget is. Röviden, az EN 17099 célja megoldást nyújtani az iparágnak abban, hogy meg tudjon felelni az egyre növekvő fogyasztói igényeknek a nyomonkövethetőség és a fenntarthatóság tekintetében. A nyomonkövethetőség javítása megnehezíti az illegális kereskedelmet, a be nem jelentett és nem szabályozott halászatot.
Ez a szabvány elháríthatja az európai halászati termékek kereskedelme elől a technikai korlátok egy részét. A nehézségek abból fakadnak, hogy az EU- és EFTA-tagokra különböző jogszabályok vonatkoznak az információszolgáltatást illetően. A szabványosított címkézés javítja a nyomonkövethetőségi adatok minőségét és hozzáférhetőségét, valamint támogatja az együttműködést az informatikai rendszerek között mind a fogyasztók, mind a gyártók/forgalmazók javára.
Az Föld alapvető forrásainak körültekintő használata és az infrastrukturális beruházások kulcsfontosságúak a fenntartható jövő szempontjából. Az EN 17099 számos ENSZ fenntartható fejlődési célhoz járul hozzá (UN Sustainable Development Goals) – a 6.-hoz (A vízhez, a szanitációhoz történő hozzáférés és a fenntartható használat biztosítása mindenki számára), a 9.-hez (Ellenállóképes infrastruktúra, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése), a 12.-hez (Fenntartható fogyasztási és termelési minták kialakítása), valamint a 14.-hez (Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások fenntartható fejlődés érdekében történő megőrzése és használata).
Zajdon Anna
2020. október