A cementek CaSO4-tartalmú kötésszabályozó anyagainak korszerűsített szabványa
2019. december 1-jén a Magyar Cementipar és a Cemkut Kft. támogatásával, illetve az MSZT/MB 102 Cement és mész nemzeti szabványosító műszaki bizottság tagjainak és szakértőinek együttműködésével a következő nemzeti szabvány korszerűsített, új kiadása jelent meg:
MSZ 4717:2019 A cementek CaSO4-tartalmú kötésszabályozó anyagai.
Miért volt szükség az előző kiadás felülvizsgálatára?
A szabvány előző kiadásának megjelenése (1999) óta felerősödött a cementipar azon törekvése, hogy természetes nyersanyagainak, így a cement kötésszabályozó anyagaként használt gipszkőnek is a lehető legnagyobb hányadát más ipari folyamatokból származó melléktermékekkel helyettesítse, ezzel kímélve a természetes nyersanyagforrásokat és csökkentve a deponálásra kerülő hulladékok mennyiségét. E környezetvédelmi szempontból fontos igények és a mesterséges eredetű, kalcium-szulfát-tartalmú anyagokkal végzett vizsgálatok és tapasztalatok feldolgozása alapján dolgoztuk ki a szabvány új kiadását.
A szabványkidolgozás során figyelembe vettük az előzményszabvány kiadása óta érvénybe lépett európai szabályozást és az érvényes magyar szabványok követelményeit.
A korszerűsített szabvány a cementek kalcium-szulfát-tartalmú kötésszabályozó anyagainak mechanikai, fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint ezek vizsgálatát írja le. A legfontosabb különbségek az előzményszabványhoz képest, hogy a REA-gipsz mellett további mesterséges CaSO4-tartalmú cement kötésszabályozó anyagokat, illetve az azokra vonatkozó követelményeket tartalmazza. Továbbá az előzményszabvány mára már elavult, illetve a mesterséges eredetű CaSO4-tartalmú anyagokra csak módosításokkal alkalmazható vizsgálati módszereket tartalmazott, melyeket a szabvány felülvizsgálata során szintén átdolgoztunk.
Mi a kötésszabályozók szerepe?
A klinker és a kötésszabályozó anyag őrleményét nevezzük cementnek. A tiszta klinkerőrlemény vízzel összekeverve önmagában igen gyorsan megköt, ezért építőipari felhasználásra nem alkalmas. Ha azonban kalcium-szulfát-tartalmú kötésszabályozó – például gipszkő – is jelen van a rendszerben, akkor a cement megkötését, illetve kötési idejének alakulását azok a kémiai reakciók határozzák meg, amelyek a klinkerben lévő trikalcium-aluminát (C3A) és a gipszkő között játszódnak le, s megakadályozzák a trikalcium-aluminát, illetve a cement gyors kötését.
Milyen kötésszabályozókat használ a cementipar?
Kötésszabályozó anyagként kalcium-szulfát-tartalmú természetes és mesterséges eredetű anyagok használhatók. Összetételük és minőségük nemcsak a cement kötési idejét, hanem annak reológiai tulajdonságait, bedolgozhatóságát, szilárdságát stb. is befolyásolja. A CaSO4-tartalmú kötésszabályozó anyag hatása ugyanakkor a cement kémiai-ásványi összetételétől és őrlési finomságától is függ, így különböző típusú cementek esetében másképp nyilvánulhat meg.
Miért jelentős a szabvány kiadása?
A kalcium-szulfát-tartalmú kötésszabályozó anyagok minősítésére jelenleg nincs érvényes európai szabvány. A most kiadott magyar szabvány viszont olyan kötésszabályozó anyagokra vonatkozóan is tartalmaz előírásokat, amelyekre más európai tagállamok nemzeti szabványai nem térnek ki.
A szabvány megvásárolható az MSZT Szabványboltban vagy megrendelhető a kiado@mszt.hu e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével, vagy az MSZT webáruházában.
Szendy Csabáné Dr. Gável Viktória
az MSZT/MB 102 titkára kutatómérnök, CEMKUT Kft.
az MSZT/MB 102 elnökhelyettese
2019. december