Az ipar dekarbonizációja – 2. rész

Az MSZT 2026 áprilisában bevezette az MSZ EN 18074:2026 Az ipar dekarbonizációja. Az ágazat átállási terveire vonatkozó követelmények és irányelvek szabványt, mely az ipar dekarbonizációjára vonatkozó ágazati átállási terv kidolgozásával kapcsolatos követelményeket határozza meg. Előző cikkünkben a szabvány kontextusát írtuk le, most részletesebben mutatjuk be a szabvány tartalmát.

Az ágazati átállási terv bemutatja, hogy az átállás hogyan maximalizálja a pozitív, gazdasági, társadalmi és tisztességes munkavégzéssel kapcsolatos előnyöket, valamint minimalizálja és enyhíti a negatív hatásokat, és emellett biztosítja, hogy a folyamatok és az eredmények inkluzívak és méltányosak legyenek. A hiteles ágazati átállási terv figyelembe veszi azt is, hogy az ágazat átállása várhatóan milyen hatással lesz a munkavállalókra, a beszállítókra, a helyi közösségekre és a fogyasztókra.

Ágazati leltár

Az ágazati leltár célja az ágazat jellemzőinek leírása a meghatározott ágazati és földrajzi határokon belül. Az ágazati határon belül az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására, az energiafogyasztásra, az értékláncra, valamint az abban jelen lévő anyagokra, technológiákra és folyamatokra vonatkozó információkat tartalmazza.

Az ágazati leltárnak a lehető legteljesebb mértékben le kell írnia azt az értékláncot, amely a kiválasztott földrajzi határon belül a kiválasztott ágazati határt magában foglalja. Ki kell térnie azokra a területi szempontokra, amelyek relevánsnak tekinthetők az ágazati határ dekarbonizációjához (pl. légszennyezés, infrastruktúrák, fizikai kockázatok, energia- és nyersanyagellátás).

A leltárnak tartalmaznia kell a termelőeszközök leírását; lehetővé kell tennie továbbá a folyamaton belüli energia- és anyagáramok, valamint az azokat befolyásoló különböző paraméterek átfogó elemzését; ezenkívül fel kell sorolnia az ágazati határon belüli, az energetikai üvegházhatásúgáz-kibocsátással, a folyamatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátással, valamint az üvegházhatású gázok kivonásával kapcsolatos, dekarbonizációt elősegítő folyamatokat és eszközöket.

Ágazati átállási terv és forgatókönyv

Az ágazati leltár alapján az ágazati átállási tervnek meg kell határoznia azokat a főbb veszélyeket, amelyeknek az ágazati határ jelenleg vagy a jövőben ki lehet téve a választott földrajzi határon belül. Az átállási tervnek fel kell tárnia az éghajlatváltozásnak az ágazat piaci és technológiai fejlődésére, valamint a dekarbonizációs technológiákra gyakorolt lehetséges hatásait, valamint ezt az elemzést ki kell terjesztenie a földrajzi határon belüli és kívüli értékláncra is, hogy azonosítsa az ágazati határon belüli lehetséges hatásokat.

Az ágazati átállási tervnek legalább két, a dekarbonizációs cél elérését biztosító forgatókönyvet kell tartalmaznia. A forgatókönyv-feltételezések a külső tényezők jövőbeli alakulására vonatkozó feltételezések összességét jelentik. Idetartoznak többek között:

  • piaci feltételezések (pl. a termékek iránti jövőbeli kereslet, kereskedelmi politikák, kereskedelmi szabályozások);
  • technológiai feltételezések (pl. innováció, újonnan bevezetett technológiák, technológiai költségek, energiafogyasztás);
  • az érdekelt felek politikái (pl. szabályozás, ipari kereskedelmi tervezés és üzleti modell, a civil társadalom véleménye, infrastruktúra);
  • erőforrások rendelkezésre állása (pl. energia, nyersanyagok és újrahasznosított anyagok rendelkezésre állása).

A technológiai pálya az egyes célokat szolgáló dekarbonizációs eszközök bevezetési módjait, míg a piaci pálya a termelési mennyiségeket, a földrajzi határon belüli vagy kívüli keresletet, a nyersanyagok és az energia rendelkezésre állását, a külső versenyt, valamint a kereskedelmi szabályozást írja le.

Minden ágazati átállási forgatókönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • ágazati határon belül, CO2-egyenértékben kifejezett konszolidált kibocsátási görbe;
  • a forgatókönyv alapfeltevései;
  • technológiai pálya;
  • piaci pálya;
  • görbe, amely évenkénti bontásban mutatja az egyes bevezetett dekarbonizációs intézkedések és a termelés alakulásának hatását az ágazati határon belüli üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására a bázisévtől a célhorizontig (addig a meghatározott évig, ameddig a dekarbonizációs célt el kell érni);
  • befektetési terv pénzáramlásokkal a bázisévtől a célhorizontig;
  • a forgatókönyv végrehajtásához kapcsolódó főbb kockázatok (pl. működési, szabályozási, technológiai, kereskedelmi, éghajlati kockázatok);
  • a bázisévtől a kiválasztott célhorizontig figyelembe vett éghajlati változások;
  • a meglévő és tervezett létesítmények vagy termékek miatt kibocsátott becsült „beépített” kibocsátások;
  • az energiaárak változásai a bázisévtől a kiválasztott célhorizontig;
  • a CO2-ár változásai a bázisévtől a kiválasztott célhorizontig;
  • a kibocsátási tényezők változásai a bázisévtől a kiválasztott célhorizontig;
  • a várható erőforrás- és infrastruktúra-igények, valamint azok rendelkezésre állásának értékelése, amennyiben lehetséges, a meglévő földrajzi határon belül;
  • az azonosított éghajlatváltozási kockázatokat enyhítő alkalmazkodási pálya.

Az intézkedéseknek a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra és az üvegházhatású gázok kivonására kell irányulniuk.

  • szabályozás;
  • szabvány;
  • pénzügyi támogatás;
  • képzés;
  • közpolitikák.

 

Zajdon Anna

2026. június

Kapcsolódó bizottságok

CEN/TC 467 Klímaváltozás

MSZT/MCS 725 Környezetközpontú irányítási rendszerek

Szabványértékesítés

Vásároljon szabványt vagy szabvány jellegű dokumentumot!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre és értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről, eseményeinkről!