2026. március 1-jén megjelent az MSZ ISO 5667-27:2026 Vízminőség. Mintavétel. 27. rész: Útmutató mikroműanyagok mintavételéhez vizekből hivatkozási számú és című szabvány magyar nyelven.
Az apró műanyagtöredékek jelenlétéről először 1972-ben számoltak be, de magát a „mikroműanyagok” szakkifejezést először 2004-ben javasolták a néhány mikrométer átmérőjű műanyagrészecskék leírására. Azóta rengeteg információ vált elérhetővé a tengerekben, édesvizekben és torkolatokban lévő mikroműanyagok előfordulásáról és típusáról. A különböző vizsgálatok azonban eltérő módszereket alkalmaztak a vízben lévő mikroműanyagok mintavételére, kinyerésére, kezelésére és kimutatására.
Az eltérő eredmények (a mikroműanyag típusa és mennyisége tekintetében) részben magyarázhatók a különböző mintavételi módszerek alkalmazásával, valamint pl. az évszakra és a napszakra vonatkozó változókkal, a vízhozammal, a víztérfogattal, a felhasznált eszközökkel stb.
E különbségek miatt célzottabb és részletesebb mintavételi protokollokra volt szükség, valamint a mikroműanyagok sorsának és környezetre gyakorolt hatásának jobb megértéséhez egy speciálisabb, szabványosított mintavételi megközelítést kellett kialakítani és alkalmazni.
Ez az új szabvány (MSZ ISO 5667-27) meghatározza a vízben (háztartási víz, édesvíz, tengervíz, tisztított és nyers szennyvíz) lebegő mikroműanyagok mintavételéhez szükséges alapvető módszereket. Maga a szabvány két módszert tárgyal:
|
|
–
|
|
pontmintavétel különböző pórusméretű szűrők sorozatának használatával (kaszkádszűrés) a kis, közepes és nagy lebegőanyag-tartalmú vízmintákhoz, és
|
|
|
–
|
|
hálós mintavétel, pl. mantahálóval, planktonhálóval vagy neusztonhálóval.
|
Csík Gabriella
2026. március