2025. november 27-én a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) nagy sikerű konferenciát tartott az építési termékek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat megadó, korszerűsített CPR-rendelethez (2024/3110/EU) kapcsolódóan az MSZT-székházban, 8 előadóval és több mint 100 résztvevővel. Az előadások bemutatták a rendelethez kapcsolódó újdonságokat, valamint a vonatkozó szabványokat és a jogszabályi hátteret. E cikkben röviden összefoglaljuk az előadások főbb pontjait.
A szakmai fórumot az MSZT Szabványosítási Titkárságának főosztályvezetője, Szabó József nyitotta meg, majd a köszöntőt követően Bernáth Csaba szabványosító menedzser tartotta meg előadását. Röviden ismertette a Magyar Szabványügyi Testület tevékenységét és szerepét a nemzetközi szabványosításban. Az építőipari területhez kapcsolódó szabványok elemzésével bemutatta a harmonizált szabványok kulcsfontosságú szerepét, és ezáltal azt, hogy a CPR-rendeletnek milyen hatása van a terület szabványosítására.
Mint az széles körben ismert, 2018 óta néhány területet leszámítva gyakorlatilag megállt a szabványok harmonizálttá tétele. E folyamat megértéséhez meg kell jegyeznünk, hogy az európai szabványügyi testületek oly módon dolgozzák ki a szabványokat, hogy azokból később harmonizált szabvány lehessen, azonban a szabványokat csak az Európai Bizottság minősítheti egy adott rendelethez kapcsolódóan harmonizálttá, ha meghivatkozza a szabványt az Európai Unió hivatalos lapjában, az OJEU-ban (Official Journal of the European Union). Ez a harmonizálási folyamat alapvetően megváltozott a 2024/3110/EU rendelet értelmében, az Európai Bizottság nagyobb szerepet szán saját magának a harmonizált szabványok kidolgozásában is, valamint lehetőséget teremtett arra, hogy végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában adja meg az előírásokat.
Részlet Bernáth Csaba előadásából
A Spanyol Szabványügyi Testület (UNE) részéről Aitor Aragón Basabe arról tartott előadást, hogy hogyan kell majd egy adott építési termék egyre több kötelezően megadandó paraméterét (beleértve a környezeti fenntarthatósági teljesítményét is) a 2024/3110/EU szerint digitálisan is megadni. Míg a 305/2011/EU szerinti teljesítménynyilatkozatban (DoP) csak a termék teljesítményéhez kapcsolódó, addig a 2024/3110/EU szerinti teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatban (DoPC) már ezeken túl a termék környezeti fenntarthatósági teljesítményét is meg kell adni. Ez a megnövekedett adatmennyiség már nehezen kezelhető hagyományos módon, így a cél a géppel olvasható formátumú nyilatkozatok kiadása, amelyre a 2024/3110/EU a digitális termékútlevél (DPP) formájában kötelezettséget is ró a gazdasági szereplőkre (gyártókra vagy forgalomba hozókra).
Egy DPP digitális formában tartalmazza az építési termék releváns információit, beleértve a DoPC-t úgy, hogy az könnyen elérhető és nyomon követhető legyen. Magát a DPP-t egy online felületen keresztül kell elérhetővé tenni, azonban a terméken, annak csomagolásán vagy a kísérődokumentációban el kell helyezni egy megfelelő jelzést (pl. QR-kódot), amelyen keresztül az közvetlenül elérhető. A témában az Európai Bizottság megbízásából már elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány. A CEN/TC 442/WG 12 munkacsoport (melynek titkári teendőit Aitor Aragón Basabe látja el) jelenleg egy olyan szabványon dolgozik, amely már konkrét műszaki és informatikai megoldásokat nyújt. A tervek szerint az egyes, építési termékekre vonatkozó harmonizált szabványok tartalmazni fognak egy DPP-re vonatkozó mellékletet, amely az egységesség érdekében ezt a szabványt veszi majd alapul.
Részlet Aitor Aragón Basabe előadásából
A 2024/3110/EU másik legfontosabb szemléletbeli változásáról, a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó alapvető jellemzők szélesebb körű megadásáról és a kapcsolódó akkreditálásról Szabó Róbert (MIR-vezető, TLI Zrt.; vezető minősítő, NAH) tartott előadást. Ismertette a környezeti fenntarthatósági értékelés, bejelentett szervezet általi, ellenőrzésére vonatkozó új 3+. AVS-rendszerre (értékelési és ellenőrzési rendszer, a 305/2011/EU szerinti AVCP-rendszerek utódja) vonatkozó lényegesebb előírásokat.
Fontos, hogy mind az új 3+. AVS-rendszer, mind az új DoPC azt követően releváns, hogy megjelenik egy harmonizált szabvány vagy jogi aktus, és az meghivatkozza az új AVS-rendszereket a termékcsoportra vonatkozóan. A harmonizálás időpontját követően egy évig önkéntesen alkalmazható, annak letelte után viszont már kötelező. Addig a már meglévő AVCP-rendszerek alapján teljesítménynyilatkozatot kell kiadni, és környezetvédelmi terméknyilatkozatban (EPD) közzé lehet tenni az alapvető környezetvédelmi tényezőket. A 305/2011/EU erre vonatkozó cikkei 2040. január 8-ig érvényesek, mely figyelembe veszi a harmonizált előírások kialakításához szükséges időt.
Aki azonban nem akar ölbe tett kézzel várni addig, amíg kötelezővé válnak az előírások, az már most is tehet lépéseket. Az EPD-k elkészítéséhez szükséges MSZ EN 15804 szabvány már elérhető magyar nyelven is. Az EPD-khez folyamatosan érkeznek az adott termékcsoportra vonatkozó kiegészítő szabályokat tartalmazó szabványok. Az életciklus szerinti értékeléssel (LCA-értékelés) egyre szélesebb körben foglalkoznak Magyarországon is. Azonban meg kell jegyezni, hogy sok részletszabályozás még kiforratlan, de az adatgyűjtés mint egy költséges és nagy jelentőségű folyamat már elindítható.
Részlet Szabó Róbert előadásából [Forrás: https://introba.com/whole-life-carbon]
Az ÉMI Nonprofit Kft. műszaki értékelő iroda vezetőjeként Budavári Zoltán foglalta össze az EOTA-útra vonatkozó, új CPR szerinti előírásokat. Az EOTA-út továbbra is a CE-jelölés önkéntes alkalmazására vonatkozik olyan építési termékek esetén, amelyekre nincs harmonizált európai termékszabvány. Ezáltal biztosítja e termékek szabad forgalmazását az európai uniós belső piacon. További változás, hogy egy adott termék gyártóján túl most már gyártók csoportja vagy szövetsége, valamint az Európai Bizottság is kezdeményezheti Európai Értékelési Dokumentumok (EAD) kidolgozását, továbbá azok általánosságban 10 évig érvényesek (korábban nem volt lejárati idejük). A gyártók által, az építési termékeikre egy EAD alapján kiadott Európai Műszaki Értékelés (ETA) az EAD lejáratát követően még 5 évig érvényes.
Hasonlóan a harmonizált szabványokhoz az EOTA-út eredménye is egy DoPC és a kapcsolódó CE-jelölés, azonban nem vonatkoznak rá a 2024/3110/EU III. melléklete szerinti termékkövetelmények, így az azoknak való megfelelőségről nem kell nyilatkozni. Azonban ugyanúgy vonatkoznak rá a CE-jelölés tartalmára, a környezeti jellemzők megadására, valamint a digitális elérhetőségre és az AVS-rendszerekre vonatkozó előírások.
Részlet Budavári Zoltán előadásából
Dr. Kapros Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium Építésinnovációs és Digitalizációs Főosztályának főosztályvezetője az előadásában kiemelten a 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet szükséges módosításával foglalkozott. E kormányrendelet a 305/2011/EU (régi CPR) nemzeti kiegészítése, amely megadja az építési termékek beépítésére vonatkozó követelményeket, így a 2024/3110/EU kihirdetésével azt hozzá kell igazítani a korszerűsített CPR-hez. A korszerűsítést indokolja az is, hogy az „építési termék” CPR szerinti fogalma kibővült, valamint nagyobb szerepet kapnak az újrahasznált és újrafeldolgozott termékek, ami érdemben befolyásolja a hazai szabályozást. A „harmonizált terület” megalkotásával szigorúbb korlátok vonatkoznak a tagállamok szabályozó hatóságaira.
A 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet korszerűsítése során figyelembe kell venni a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) előírásait is, valamint a már kialakult hazai szabályozási eszközöket, például a Nemzeti Műszaki Értékelések (NMÉ) rendszerét. Az NMÉ-kre vonatkozó szabályozás korszerűsítése kiemelt szerepet kap a 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet módosítása során, ennek egyik lehetséges iránya, hogy – hasonlóképpen az ETA-khoz – az NMÉ-k érvényességére is vonatkozzon időbeli korlátozás. További fontos terület még a 2024/3110/EU szerinti nemzeti információs rendszer kialakításához kötődő feladatok elvégzése. Ehhez kapcsolódóan fontos információ, hogy a nemzeti információs rendszer a konferenciát követően indult el, és a következő weboldalon érhető el: https://epitesitermeksegito.hu/.
A korábbi előadások is érintették a CPR Acquis folyamat szerepét, amelyről részletesen Kárpáti László, az MSZT/MB 113 Ásványi kő adalékanyagok műszaki bizottság elnöke tartott előadást, aki személyesen is részt vesz a kőanyaghalmazokkal foglalkozó CPR Acquis alcsoportjában. A 2024/3110/EU alapján az Európai Bizottság létrehozta az ún. „Építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoportot”, amely – a CPR szerinti termékcsaládonként létrehozott 36 alcsoportja és 3 horizontális alcsoportja által – szakmailag támogatja a Bizottságot a CPR szerinti harmonizálási tevékenységeiben. E szakértői csoport elsődlegesen a harmonizált műszaki előírások (harmonizált szabványok és jogi aktusok) kidolgozási munkatervének elkészítéséért és a szabványosítási kérelmek elkészítéséhez szükséges műszaki szempontok kidolgozásáért felelős, beleértve a vonatkozó alapvető jellemzőket is. Azonban minden dokumentumot végső esetben a Bizottságnak kell jóváhagynia.
Az alcsoportok munkája 4 mérföldkő szerint zajlik (I. a termék azonosítása; II. a műszaki bizottságok megalakítása; III. a műszaki tartalom előkészítése; IV. az eredmények végső konzultációja). Ennek eredményeként kiadott szabványosítási kérelem egy sokkal alaposabb és nagyobb terjedelmű dokumentum, mint a 305/2011/EU szerinti korábbi mandátumok. Tulajdonképpen minden lényeges paramétert meghatároznak ebben a fázisban, így a szabványügyi testületek mozgástere eléggé szűkös, amit erősít az is, hogy a szabványokat egy megadott határidőig ki kell dolgozni. E szigorú szabályokkal tervezi elérni az Európai Bizottság, hogy ne alakulhassanak ki olyan anomáliák, mint amilyenek 2018 óta érzékelhetők a területen.
Részlet Kárpáti László előadásából
A konferencia végén két betonipari előadó némiképp a saját iparáguk szemszögéből is elemezte az új CPR-t. Rácz Attila (Magyar Betonelemgyártó Szövetség) a harmonizált termékszabványok újdonságait tekintette át, a környezeti fenntarthatósági követelményeket helyezve a fókuszba. Ahogyan korábban is említettük, az új 3+. AVS-rendszer és az új DoPC csak azt követően kötelező, hogy megjelenik az arra vonatkozó új harmonizált szabvány vagy más jogi aktus. Azonban nem mindegy, hogy mit tartalmaz maga a harmonizált szabvány és hogy rendelkezésre állnak-e a további szükséges és/vagy kötelezően előírt eszközök, vagy IT-s támogatás (pl. ingyenesen elérhető és használható LCA-szoftver és DPP-tárhely).
A környezeti hatások meghatározásához rengeteg információ és rengeteg háttéranyag szükséges. Fontos azonban, hogy a 2024/3110/EU szerinti alapvető környezeti jellemzők fokozatosan válnak kötelezővé. Az MSZ EN 15804 megadja a szükséges rendszerhatárokat, de az adott termékcsaládra vonatkozóan szükségesek még kiegészítő szabályok is (pl. beton esetén az MSZ EN 16757:2023). Nehezítő tényező, hogy míg az életciklus-információk közül a termék- és az építési szakaszra (A1–A5) nagy rálátása lehet a gyártónak, addig a későbbi életszakaszok (B: használati szakasz, C: életút vége szakasz), valamint a D modul (előnyök és terhelések a rendszerhatáron kívül) esetén csak feltételezésekkel élhet.
A jelenlegi helyzet az, hogy több gyártó – önhibáján kívül – egyelőre nem képes megfelelni az új CPR szerinti előírásoknak, mert hiányzik hozzá a műszaki és/vagy az IT-infrastruktúra, valamint a termékcsaládra vonatkozó specifikus szabályozás. Ugyanakkor, mivel a helyzet ismert, egyrészt sok erőforrás bevonásával dolgoznak a hiányosságok kezelésén és remélhetőleg pár éven belül a szükséges információk elérhetők lesznek, másrészt vannak olyan fórumok, ahol segítséget lehet kérni (pl. a Nemzeti Építési Termék Segítőpont).
Részlet Rácz Attila előadásából
Urbán Ferenc (CEMKUT Kft.) előadásában a gyártók szemszögéből összegezte a 2024/3110/EU változásait. A változások megértéséhez szükséges ismernünk az odáig vezető utat. A 305/2011/EU 2013. július 1-től váltotta fel a korábbi CPD-irányelvet. A 2019-es értékeléskor azonban azt állapították meg, hogy a rendelet több szempontból alulteljesít. Ezzel párhuzamosan az EU-n belül egyre fontosabbá váltak a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzések, amelyek az erőteljesebbé váló digitalizációs igényekkel együtt kijelölték a korszerűsítés főbb irányait: szorosabb nyomon követés, alapvető környezeti jellemzők, digitalizáció.
A szorosabb nyomon követés elsősorban a harmonizált szabványok kidolgozási menetére vonatkozik azzal a céllal, hogy a céloknak megfelelő szabványok kellő hatékonysággal készüljenek el, a tervek szerint így is egy több mint 10 éves időszak szükséges a szabványok megjelenéséhez.
Ehhez az Európai Bizottság kidolgoz egy munkatervet az egyes termékcsaládokra vonatkozó ütemtervvel, valamint egy felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely meghatározza, hogy melyik AVS-rendszer vonatkozik az egyes termékcsaládokra és termékkategóriákra (ugyanazon termékcsaládon vagy termékkategórián belül különböző AVS-rendszer is meghatározható), és egyben megadja a 3+. AVS-rendszer alkalmazását minden termékcsalád, minden termékkategória rendeltetésszerű felhasználására.
A gyártók szempontjából legnagyobb probléma az új CPR-rel kapcsolatban, hogy a termék teljes életciklusa alatti környezeti fenntarthatósági teljesítményének (beleszámítva a csomagolást is) kiszámításához kötelezővé tett ingyenes szoftver nehezen elérhető, kezelhető, így ez nehezíti a gyártók felkészülését. Vannak egyszerűsített szoftverek (amelyeket ma is használnak az EPD-hez); célszerű lenne, ha a kötelezővé tett szoftver is ebbe az irányba fejlődne.
Végezetül összefoglalta az új rendszerben a Bizottság által kiadott CEN szabványosítási kérelem jellemzőit, és konkrétan bemutatta a cement, építési mész és egyéb hidraulikus kötőanyagok körébe tartozó egyes termékszabványok kidolgozási határidejét (2027. június 30. – 2028. június 30.).
Részlet Urbán Ferenc előadásából
Az esemény végén, egy pódiumbeszélgetés részeként izgalmas szakmai párbeszéd alakult ki az előadók és a szakmai fórum résztvevőinek közös gondolataival. Összegezve az elhangzottakat, mindenki számára letisztult, hogy bár az új CPR 2026. január 8-tól teljeskörűen érvényes, az átállás az új szabályokra fokozatos lesz a harmonizált műszaki előírások (szabványok vagy jogi aktusok) vagy Európai Értékelési Dokumentumok (EAD) megjelenésével párhuzamosan. Ehhez még szükség van részletszabályok vagy műszaki/informatikai szabványok kidolgozására (pl. alapvető környezeti jellemzők számítási módszere, digitális termékútlevél informatikai háttere stb.). A fentiek alapján a teljes átállás egyes termékcsaládok esetén akár 15 évig is eltarthat, míg egyes termékcsaládok esetén már pár év múlva az új rendszer lehet érvényes.
Egy dolog biztosan elmondható, a következő években még sokat hallunk majd a CPR korszerűsítéséről és az új szabályokról, amelyek egy része még csak ezután érkezik. Így nekünk is, mint minden szakmai félnek, lesz még mihez igazodnunk. A mostani szakmai fórum elindított minket ezen az úton, azonban minden bizonnyal szükség lesz még folytatásra, így az összegyűlt tapasztalatok és a már működő rendszerek ismerete függvényében egy újabb szakmai fórumra.
Bernáth Csaba