A városi növekedés jelenlegi üteme korábban soha nem látott mértéket öltött. A gyors urbanizáció óriási kihívásokkal jár, a városok fenntartható fejlesztésének célja, hogy élhetőbb, zöldebb és környezettudatosabb városokat hozzanak létre, amelyek által csökken a környezetszennyezés és az emberiség környezeti lábnyoma. Helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá válhatnak.
Az ISO/TC 268 Fenntartható városok és közösségek műszaki bizottság számos szabványt dolgozott ki ennek érdekében.
Az MSZ EN ISO 37101 Közösségek fenntartható fejlődése. Irányítási rendszer a fenntartható fejlődéshez. Követelmények alkalmazási útmutatóval szabvány célja, hogy stratégiák, programok, projektek, tervek és szolgáltatások megvalósításával támogassa a közösségek rugalmasabbá, intelligensebbé és fenntarthatóbbá válását.
A szabvány a közösségek felhatalmazására és a helyi kezdeményezésekre épít. A szabványban meghatározott célok között szerepel a környezeti, társadalmi és gazdasági kérdések kezelése, ideértve a közösségi szolgáltatások javítását, a társadalmi-gazdasági előnyök növelését és a közösségek fenntartható fejlődésének támogatását, valamint az az azok elérését szolgáló hatékony tervezési rendszerek ösztönzését.
Az ISO 37114 Sustainable cities and communities. Appraisal framework for datasets and data processing methods that create urban management information (Fenntartható városok és közösségek. A városirányítási információkat létrehozó adatkészletek és adatfeldolgozási módszerek értékelési keretrendszere) szabvány segít a városoknak és közösségeknek felkészülni a mesterséges intelligencia (AI) digitális területeken való alkalmazására a fenntartható fejlődés érdekében. Ez magában foglalja az AI-rendszerek bevezetését a különböző forrásokból gyűjtött adatok feldolgozására és elemzésére.
A szervezeteknek közös értékelési keretre van szükségük a döntéshozatal támogatásához anélkül, hogy mélyreható ismereteik legyenek az adattechnikákról, annak érdekében, hogy hatékony párbeszédet tudjanak folytatni az érdekelt felekkel. A szervezetek következetes és strukturált megközelítést alkalmazhatnak az általuk használt városirányítási információk kezelésére, melynek elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy integrálja azokat a stratégiai, operatív, tudományos és technológiai szempontokat, amelyek befolyásolják a városirányítási információk létrehozását és felhasználását.
A stratégiai, operatív, technikai és tudományos szempontok integrálása előfeltétele a városirányítási információk létrehozásának. Stratégiai szinten a szervezeteknek fenntarthatósági célokat kell kitűzniük, és meg kell tervezniük a fenntarthatósági folyamat nyomon követését. Operatív szinten a szervezeteknek meg kell határozniuk a szerepeket és a felelősségi köröket, valamint adatellátási megállapodásokat kell kötniük az érdekelt felekkel. Technikai szinten a városoknak és a közösségeknek legyen adatfeldolgozási technológiájuk és adattárolójuk, az érdekelt feleknek pedig kommunikálniuk kell egymással. Tudományos szinten a szervezeteknek és az érdekelt feleknek legyenek tudományos ismereteik, és elő kell mozdítaniuk azok gyakorlati megvalósítását, valamint a környezet megfigyelését.
Miután ez a négy szempont megalapozottá vált, a felhasználók bevonásával a polgárközpontú, digitális, nyitott és együttműködésen alapuló intelligens városi rendszer elvei alapján, melyet az ISO 37106 Sustainable cities and communities. Guidance on establishing smart city operating models for sustainable communities (Fenntartható városok és közösségek. Útmutató az intelligens városok működési modelljeinek létrehozásához a fenntartható közösségek érdekében) szabvány ír le, ki kell alakítani az értékelési keretet az urbanisztikai információkat létrehozó adatkészletek és adatfeldolgozási módszerek számára.
Az értékelési keretrendszer támogatja az intelligens város működési modelljének megvalósítását, különös tekintettel a mutatókra, az adatkészletekre és a feldolgozásra. A mutatók tükrözhetik a városokban és közösségekben zajló különböző tevékenységek tendenciáit, fejlettségi szintjét és összefüggéseit. E mutatók felhasználásával értékes információk nyerhetők az üzleti és politikai döntéshozatalhoz. Az összes adat, adatkészlet és mutató a városokkal kapcsolatos információkezelés részének tekinthető, és fontos nagy adathalmazként szolgálnak az intelligens városi rendszerben.
A szabványok magyar nyelven való kiadásához várjuk azon szakértők/szervezetek jelentkezését, akik/amelyek részt kívánnak venni a szabvány magyar nyelvű változatának kidolgozásában és/vagy pénzügyileg támogatnák azt.
Zajdon Anna
2025. október