A Magyar Szabványügyi Testület 2025. május 1-jén közzétette az MSZ EN ISO 14046:2016 Környezetközpontú irányítás. Vízlábnyom. Alapelvek, követelmények és irányelvek (ISO 14046:2014) szabványt magyar nyelven.
Az alapvető természeti erőforrásunk a víz, melynek kincsként való megóvása és körültekintő felhasználása kizárólag együttes összefogással valósítható meg. Többek között emiatt a víz és a vízgazdálkodás az utóbbi időben egyre inkább a fenntartható fejlődésről szóló globális viták központi témája lett. Előtérbe kerülését a növekvő vízigény, a számos területen tapasztalható fokozódó vízhiány és/vagy a vízminőség romlása váltotta ki. Mindez ösztönzi a vízzel kapcsolatos hatások teljesebb megértését, megalapozva ezzel a helyi, a regionális, a nemzeti és a globális szintű vízgazdálkodás javítását. Ezért nemzetközileg egységes értékelési technikákat dolgoztak ki, amelyek egyike az MSZ EN ISO 14046, amely világszerte szervezetek, kormányok és más érdekelt felek javát szolgálja azáltal, hogy átláthatóságot, következetességet, reprodukálhatóságot és hitelességet biztosít a termékek, folyamatok vagy szervezetek vízlábnyom-értékeléséhez és jelentéstételéhez.
A vízlábnyom-értékelés jellemzői:
|
|
–
|
|
életciklus-értékelésen alapul (az ISO 14044 szerint);
|
|
|
–
|
|
moduláris (azaz a különböző életciklusszakaszok vízlábnyoma összegezhető a vízlábnyom ábrázolásához);
|
|
|
–
|
|
azonosítja a vízzel kapcsolatos lehetséges környezeti hatásokat;
|
|
|
–
|
|
tartalmazza a vonatkozó földrajzi és időbeli dimenziókat;
|
|
|
–
|
|
meghatározza a vízhasználat mennyiségét és a vízminőség változását;
|
|
|
–
|
|
felhasználja a hidrológiai ismereteket.
|
A vízlábnyom-értékelés segíthet:
|
|
a)
|
|
a vízzel kapcsolatos lehetséges környezeti hatások nagyságrendjének felmérésében;
|
|
|
b)
|
|
a lehetőségek beazonosításában az életciklusuk különböző szakaszaiban lévő termékek, folyamatok és szervezetek vízzel kapcsolatos környezeti hatásainak csökkentéséhez;
|
|
|
c)
|
|
a vízzel kapcsolatos stratégiai kockázatmenedzsmentben;
|
|
|
d)
|
|
a vízhatékonyság előmozdításában és a vízgazdálkodás optimalizálásában a termékek, folyamatok és szervezetek szintjén;
|
|
|
e)
|
|
az ipari, kormányzati vagy nem kormányzati szervezetek döntéshozóinak tájékoztatásában a vízzel kapcsolatos lehetséges környezeti hatásokról (pl. stratégiai tervezés, prioritások meghatározása, termék- vagy folyamattervezés, illetve -újratervezés, erőforrás-befektetéssel kapcsolatos döntések céljából);
|
|
|
f)
|
|
következetes és megbízható, tudományos bizonyítékokon alapuló információk biztosításában a vízlábnyomeredmények jelentéstételéhez.
|
A szabvány alkalmazását szemléltető példákkal segíti az ISO/TR 14073:2017 műszaki jelentés.
Csík Gabriella
2025. május