Egészségügyi berendezések újabb termékszabványa magyar nyelven
2022. október 1-jén jelent meg az MSZ EN 14055:2019 WC- és vizelde-öblítőtartályok termékszabvány, amelynek magyar nyelvű változatát az MSZT/MB 133 Egészségügyi berendezések nemzeti szabványosító műszaki bizottság dolgozta ki részben MSZT-önköltségre, részben európai pályázati forrásból.
A CEN az első WC- és vizelde-öblítőtartályok termékszabványt 2010-ben adta ki. A jelenlegi EN 14055:2018 szabvány az alapszabvány második korszerűsített változata. A termékszabványt első lépésben angol nyelven vezettük be MSZ EN 14055:2019-ként.
A dokumentum öblítőszerkezettel, töltőszeleppel és túlfolyóval ellátott WC- és vizelde-öblítőtartályok kialakítását, teljesítményjellemzőit és vizsgálati módszereit határozza meg. Azokat az öblítőtartályokat fedi le, amelyeket az épületek belső ivóvíz-létesítményeihez lehet csatlakoztatni.
A vizeldék öblítéséhez használt automatikus, szelep nélküli, szifonöblítő tartályokra nem vonatkozik a szabvány.
A lényegesebb változások az MSZ EN 14055:2010+A1:2015 kiadásához képest a következők:
a) az új ZA melléklet bevezetése a legújabb mintának felel meg (a 2015. 06. 02-i TF N 687 rev1 formátumban);
b) a termékek jelölése módosult;
c) szerkesztési módosítások fordulnak elő, amelyről 2016. 07. 07-én Brüsszelben megállapodtak az EU/DG Növekedési Főigazgatóság, a CEN/TC 163 műszaki bizottság és a FECS képviselői a szabvány OJEU-ban való meghivatkozása érdekében.
1905-ben Albert Emil Gebert előállítja a világ első bádogbélésű WC-öblítőtartályát, amely „Phoenix” néven, ólomszerelvényekkel működött. Működését tekintve tökéletesen ellátta feladatát, és lebegő úszója által működtetett nyitó-záró szelepének köszönhetően nem kellett minden egyes alkalommal kézzel tölteni a tartályt, illetve vödörrel öblíteni a WC-t.
A műanyag elterjedésével 1935-ben a cég már mint fő alapanyagot kezdte használni a korrózióálló tartályalkatrészek és az öblítőcsövek gyártásában. 1952-ben hozták forgalomba a még bakelitből készült műanyag WC-tartályt, és ez igazi áttörést jelentett a cég piaci fejlődésében.
1953-ban jegyezték be a Geberit névjegyet mint márkanevet. 1964-ben Geberit kifejlesztette az első, falba épített WC-öblítőtartályt, majd tizennégy évvel később, a formafújó technológia bevezetésével az egy darabból készült, falba épített WC-tartályt, amely teljesen zárt, szivárgásmentes egységet alkotott. 1998-ban pedig forgalomba hozták a kettős öblítésű rendszert, amely egy újabb lépés volt a víztakarékosság területén.[1]
Az öblítőtartályok kialakításuktól függően sokfélék lehetnek: leeresztőszelepes, szelep nélküli, falra szerelt (alacsony, félmagas, magas), beépített önálló, egybeépített (WC-csészével), egybeépített, univerzális öblítőtartály, önálló öblítőtartály.
Burkolatuk készülhet horganyzott, esetleg zománcozott acéllemezből, fajanszból vagy műanyagból.
A többnyire nyilvános helyeken használt, falra szerelhető piszoár (vizelde) öblítése szintén lehet tartályos vagy szelepes. Nyilvános mosdókban gyakran mozgásérzékelővel ellátott automatikus öblítőrendszerrel üzemel.
Az öblítőtartályokat a típusuk szerint sorolják osztályba, és 3 típust különböztetnek meg.
Az 1. típusú, a 2. típusú és a 3. típusú termékek jellemzőit és vizsgálati módszereit a szabvány 5., 6. és 7. fejezete írja le.
Az öblítésre szolgáló víztakarékos szerkezeteket úgy kell megtervezni, hogy használatuk esetén a teljes öblítővíz-térfogat egy része folyjon csak le, és ezeknek meg kell felelniük a szabványban meghatározott követelményeknek.
A WC- és vizelde-öblítőtartályok lényeges termékjellemzőit és alapvető jellemzőit, a rövidítésekkel együtt, az 5., 6. és 7. táblázat tartalmazza.
A WC- és vizelde-öblítőtartályok e szabvány követelményeinek és a gyártó által a teljesítménynyilatkozatban (DoP) közölt teljesítményeknek való megfelelőségét terméktípus-meghatározással és a gyártó által végzett üzemi gyártásellenőrzéssel, beleértve a termék értékelését kell bemutatni. Ennek leírását a dokumentum 11. fejezete tartalmazza.
A szabvány ZA melléklete pedig az alapvető jellemzőkre vonatkozó szakaszokat, a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési rendszerét (AVCP-rendszer) és az AVCP 4-es rendszere szerinti feladatokat írja le.
Szendy Csabáné
2022. október