A környezetvédelem világnapja

Június 5-e a környezetvédelem világnapja, melyet 1974-ben tartottak meg először, s melyhez mára több millióan csatlakoznak különféle módon a világ minden tájáról. Ötven évvel ezelőtt, 1972-ben Svédországban tartották meg az első, emberi környezetről szóló ENSZ-konferenciát „Ember és bioszféra” címmel. A konferencia ráirányította a világ figyelmét bolygónk páratlan értékeire, illetve ezek megőrzésének fontosságára, és ennek következményeként született meg a környezetvédelmi világnap is, melynek célja, hogy hangsúlyozza a vállalatok, a közösségek és az egyének számára a környezetvédelem fontosságát.

Egy kis aktualitás:

A műanyagok mára nélkülözhetetlenné váltak életünkben, azonban túl nagy lett az egyszer használatos műanyagok aránya. A műanyag palackok mintegy felét egyszeri használat után kidobjuk – ez a mennyiség óriási, ismerve, hogy percenként 1 000 000 palackot vásárolunk szerte a világon… Évente 400 millió tonna műanyagot gyártunk, és az előállított műanyag mintegy egyharmada csomagolóanyag, amelynek 85%-a nem lesz újrahasznosítva. Ezenkívül az egyszer használatos műanyagok 98%-a fosszilis energiahordozóból vagy „szűz, új” alapanyagból készül, melyek gyártása, használata és értékesítése eredményeképpen a szén-dioxid-költségvetés szintje 19%-kal fog nőni 2040-re a becslések szerint.

A műanyaggal ma már mindenütt találkozhatunk: a természetben, a föld és a vizek mélyén is. Az egyértelmű, hogy a leggyakoribb szemétként előforduló műanyagok az ételcsomagoló anyagok, a nejlonzacskók, a műanyag flakonok, kupakok és evőeszközök –, de a legnagyobb mennyiségben azonban a cigarettacsikk fordul elő, melynek szűrője apró műanyag szálakból áll. Ami a vizeket illeti, a folyóvizekbe dobott műanyag nagy része végül a tengerekbe kerül, becslések szerint jelenleg is legkevesebb 100 millió tonna műanyag található a tengerekben és az óceánokban.

Az ISO szabványaival támogatja a Föld megmentéséért folyó küzdelmet, számos, környezetvédelemmel kapcsolatos ISO-szabvány jelent már meg, a teljesség igénye nélkül: az ISO 15270 a műanyag hulladék újrahasznosításáról, az ISO/TR 21960 a műanyagok környezetvédelmi szempontjairól, az ISO 16620 és az ISO 22526 szabványsorozatok a bioalapú műanyag termékekről, illetve azok szén- és környezeti lábnyomáról.

Az MSZ EN ISO 18830:2018 Műanyagok. A nem lebegő műanyagok aerob biológiai lebomlásának meghatározása tengervíz/homokos üledék határfelületén. Az oxigénigény mérési módszere zárt respirométerben, az MSZ EN ISO 19679:2020 Műanyagok. A nem lebegő műanyagok aerob biológiai lebomlásának meghatározása tengervíz/üledék határfelületén. Módszer a felszabadult szén-dioxid elemzésével és az ISO 22404 szabványok a termék életciklusát veszik végig a lebomlásig, mely nélkülözhetetlen a legmegfelelőbb anyagok kiválasztásához. Az ISO 22403 és az ISO 22766 meghatározzák a műanyagok feldolgozásának és újrahasznosításának vizsgálati módszereit, hogy azok ne oldódjanak bele a tenger vizébe.

Bolygónkért többféle módon tehetünk, ki-ki a maga eszközeivel – a szabványosító szakértők szabványok kidolgozásával, a döntéshozók a megfelelően átgondolt, hosszú távú intézkedéseikkel, a hétköznapi emberek pedig az apró odafigyeléssel – vásárláskor, a hulladék kezelésekor, a háztartás vezetése során, a vegyszerek körültekintő használatával, az erőforrások tudatos felhasználásával, a közlekedési eszközök megválasztásával és a természetben való tartózkodás során.

 

Zajdon Anna

2022. június

Kapcsolat

Csík Gabriella​

Kapcsolódó bizottságok

ISO/TC 61/SC 14 Környezeti szempontok

Szabványértékesítés

Vásároljon szabványt vagy szabvány jellegű dokumentumot!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre és értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről, eseményeinkről!