A klímaváltozás hatásai a városokra
A becslések szerint 2050-re a világ népességének 68%-a városokban fog élni, a városoknak tehát kiemelten kell foglalkozniuk a klímaváltozás hatásaival és alkalmazkodniuk kell azokhoz. Az ISO-nak számtalan olyan szabványa van, mely ezzel a témakörrel foglalkozik.
Árvizek, szárazság és hőhullámok, szembe kell néznünk azzal, hogy e katasztrófák száma a klímaváltozás következtében folyamatosan nő, ráadásul a jelenségek egyre komolyabbak és nagyobb károkat okoznak. A városokra sose nehezedett a mostanihoz hasonló nyomás. A városok alkalmazkodóképességének fejlesztése számos tényező alakításán múlik – infrastruktúra, ellátási lánc, közlekedés stb. Az ISO szabványai felölelik ezeket a területeket – a legjobb gyakorlatokat és a már bevált módszereket, technológiákat, referenciaértékeket mutatják be, melyek szükségesek ahhoz, hogy megfékezzük a globális felmelegedést, és csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást.
Az ISO biztonságról és alkalmazkodóképességről szóló szabványsorozatai számos olyan szempontot is tartalmaznak, melyek segítik a városokat és a területen tevékenykedő szervezeteket. Az ISO/TR 22370 Security and resilience. Urban resilience. Framework and principles (Társadalmi biztonság. Városi alkalmazkodóképesség. Keretrendszer és alapelvek) műszaki jelentés az ENSZ 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének, az ENSZ új városfejlesztési menetrendjének, a Párizsi egyezmény és a Sendai-keret célkitűzéseivel összhangban jött létre. A dokumentum mérési rendszereket és modelleket ad, melyekkel strukturálni lehet a városi alkalmazkodóképességet, amely segítséget ad a helyi önkormányzatoknak és más városi döntéshozóknak ahhoz, hogy adaptívabb településeket építsenek és működtessenek.
A rugalmasság témájával foglalkozik a készülő ISO 22371 Security and resilience. Urban resilience. Framework, model and guidelines for strategy and implementation (Társadalmi biztonság. Városi alkalmazkodóképesség. Keretrendszer, modell és útmutató a stratégia kidolgozásához és megvalósításához) szabvány is, mely a kormányokat és a helyi önkormányzatokat segíti abban, hogyan kezeljék a klímaváltozásból és a népességnövekedésből fakadó problémákat. A dokumentum hátterét és alapját az UN-Habitat biztosítja, mely az ENSZ programja a jobb városi életért.
A rugalmasságnak kulcsfontosságú eleme a fenntarthatóság, az ISO 37101 Sustainable development in communities. Management system for sustainable development. Requirements with guidance for use (Települések fenntartható fejlődése. A fenntartható fejlődés irányítási rendszere. Alkalmazási útmutató és követelmények) általános keretrendszert ad a fenntartható települések mibenlétéről. Részletezi a felelős forráshasználatot, a környezetgazdálkodást, a lakosok egészségével és jóllétével kapcsolatos kritériumokat, az irányítást és a mobilitást.
Az ISO, elkötelezettségét kifejezve, 2021 szeptemberében a Londoni nyilatkozatban (London Declaration) megerősítette az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatását. A nyilatkozat kiemeli, milyen jelentős szerepet játszanak a nemzetközi szabványok abban, hogy a települések, szervezetek és a különböző iparágak tisztább, újrahasznosítható forrásokat használjanak. A szabványok támogatják a biodiverzitás megőrzését, ugyanakkor ösztönzik a környezetvédelmi innovációkat.
E célkitűzések elősegítésére az ISO kiadta Az éghajlat-politika eszközkészlete kiadványt (Climate Action Kit) is. A dokumentum a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás támogatását tűzi ki célul, mely közös erőfeszítéssel érhető el, szabályrendszerek felállításával, eredendően a megvalósítás módjára fókuszálva. Esettanulmányokat tartalmaz arról, a szabványok hogyan tudják támogatni a közérdeket és befolyásolni a vonatkozó kezdeményezéseket.
Bernáth Csaba
Zajdon Anna
2022. január