2026. augusztus 1-jén megjelent a korszerűsített MSZ 14800-6:2026 Tűzállósági vizsgálatok. 6. rész: Nyílásos homlokzati térelhatároló szerkezetek tűzterjedési vizsgálata szabvány, új címmel és alaposan átdolgozott műszaki tartalommal. A változásokkal a szabvány reflektál a termékek/szerkezetek forgalmazására és beépítésére vonatkozó egyre komolyabb követelményekre és elvárásokra.
A szabvány az A1 Hőszigetelőanyag-Gyártók Egyesülete, valamint a Burning Mustang Kft., a Rockwool Hungary Kft. és a Saint-Gobain Hungary Kft. támogatásával jelenhetett meg. A szabvány szövegét az MSZT/MB 110 Építmények tűzvédelme és tűzállósági vizsgálatok műszaki bizottság dolgozta ki, amely munkában a következő szakértők vettek részt: Dr. Bánky Tamás (Gépipari Tudományos Egyesület), Jankus Bence (Burning Mustang Kft.), Lestyán Mária (A1 Hőszigetelőanyag-Gyártók Egyesülete, Rockwool Hungary Kft.), Tóth Péter, Pandula András József és Rakotoarinivo Krisztián (Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, KTI), Kovács Attila (Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség, MEPS), valamint Polgár Zsolt (AUSTROTHERM Hőszigetelőanyag Gyártó Kft.).
Az MSZT köszöni a szabvány kidolgozása során végzett munkát, valamint Jankus Bence és Lestyán Mária számára a kiinduló munkaanyag elkészítését.
A homlokzati tűzterjedés értékelése már régóta alapvető szerepet tölt be a tűzvédelem területén. Ezzel az azonosító számmal ugyanis 1980 óta létezik szabvány (MSZ 14800-6:1980 Tűzállósági vizsgálatok. Tűzterjedés vizsgálata épülethomlokzaton), amely azonban szintén nem előzmény nélküli, az 1974-ben kiadott ágazati szabvány utódja (MSZ-04-103:1974 Tűzterjedés vizsgálata épülethomlokzatokon). Így elmondható, hogy az MSZ 14800-6:2026 több, mint ötven éve létező és aktívan alkalmazott vizsgálati módszert ír le.
A tűzterjedés vizsgálati módszerének leírása az újabb és újabb szabványok érkezésével egyre részletesebb lett, különösen a vizsgálati tűzkitét és a teljesítménykritériumok viszonylatában, azonban a vizsgálati alapelvek nagy mértékben változatlanok maradtak. Ugyanez igaz a mostani korszerűsítésre is. A változások érintették a vizsgálat elvégzésére vonatkozó követelményeket is, de a legfontosabb változások a vizsgálati modell kialakítása, a dokumentáció és az eredmények értékelése témakörében történtek, valamint szerepel pár új fogalommeghatározás is.
A vizsgálati eljárásokra ezentúl jelöléssel is lehet hivatkozni, valamint ketté lett bontva a homlokzati bevonatok, burkolatok és összetett külső hőszigetelő rendszerek (THR) vizsgálatára vonatkozó módszer. A szabvány a következő vizsgálati módszereket ismerteti:
- R1 módszer: Homlokzati bevonatok, burkolatok vagy összetett külső hőszigetelő rendszerek vizsgálata nem éghető fogadószerkezeten;
- R2 módszer: Homlokzati bevonatok, burkolatok vagy összetett külső hőszigetelő rendszerek vizsgálata éghető fogadószerkezeten;
- S módszer: Sajátos nyílásos homlokzatok vizsgálata;
- E módszer: Egyedi szerkezetek vizsgálata.
Egyértelműen külön lettek választva a vizsgálati módszertől független modellépítményre (vizsgálóberendezésre), valamint az adott szerkezet beépítésével létrejövő, annak jellemzőitől függő vizsgálati modellre vonatkozó előírások. Előbbi tekintetében újdonság, hogy a szabvány megadja a szellőzőnyílások teljes területének pontos méreteit.
A vizsgálati modell esetén pontosabb előírások szerepelnek a szárnyfallal való vizsgálat esetére, valamint a szabvány részletesen leírja, hogy hogyan kell a vizsgálati modellbe beépíteni a különböző szerkezeti elemeket ahhoz, hogy azok eredményei megfelelően értékelhetők lehessenek. A szabvány a következő részletkialakítások tekintetében ad meg iránymutatást, azonban az ezekre vonatkozó elhelyezési elvek más szerkezeti elemek (pl. az éghető hőszigetelésben vezetett villámvédelmi berendezések) esetén is érvényesek lehetnek: homlokzati árnyékolószerkezetek; a homlokzati falat vagy a homlokzati rendszer külső felületét áttörő gépészeti és/vagy villamos szerelvények vagy egyéb szerkezetek; az átszellőztetett légrések lezárására szolgáló, reaktív elven működő termékek.
A szabvány megadja, hogy a vizsgálati modell felépítéséhez és a későbbi dokumentációhoz milyen kötelező tartalmú tervdokumentáció (a vizsgálati modell terve) szükséges, beleértve a homlokzati nézetrajz(ok)ra, a függőleges metszet(ek)re és csomóponti rajzokra vonatkozó követelményeket. Egyértelműen megadja, hogy azt a megbízónak kell elkészítenie a vizsgálólaboratórium befogadási kontrollja mellett. A tájékoztató A melléklet mintát ad a vizsgálati modell tervének elkészítéséhez.
A hőelemek száma, elhelyezése, elrendezése és rögzítése, továbbá a vizsgálati eljárás végrehajtása témakörében apróbb pontosításokat tartalmaz a szabvány (a hőelemek típusának pontos megadása, a hőmérsékleti és szélsebesség-tartomány aktualizálása, szegezéssel kialakított famáglya lehetősége). Több új tétel is megjelent a vizsgálati jegyzőkönyv kötelező tartalmára vonatkozóan, elsődlegesen a vizsgálati modell kialakításának változásaival kapcsolatban (fogadószerkezet, szárnyfal, részletkialakítások). Meg kell továbbá adni a vizsgált homlokzati szerkezetnek a fogadószerkezethez való rögzítésére használt rögzítőelemek típusát és műszaki kialakítását.
A vizsgálati eredmények későbbi egyértelmű alkalmazhatósága érdekében a szabvány – az európai vizsgálati szabványok mintájára – kiegészült egy teljesen új, A vizsgálati eredmények közvetlen alkalmazásának feltételei című fejezettel, amely megadja, hogy a valós, beépített szerkezet esetén milyen változások végezhetők el a vizsgálati konfigurációhoz képest. E fejezet segít abban, hogy a vizsgálat során olyan modell jöhessen létre, amely a gyakorlatban a legszélesebb alkalmazási lehetőséget biztosítja. A szabvány a következő szempontok tekintetében ad meg közvetlen alkalmazási feltételeket:
- geometria: a homlokzati felület szelességének és magasságának növelése vagy csökkentése, a homlokzati sík megdöntése, valamint a pozitív és negatív falsarkok hatása;
- a fogadószerkezet hatása: éghető és nem éghető fogadószerkezetekkel végzett vizsgálatok érvényessége;
- a tűztéri helyiség homlokzati ablaka: az elhelyezési pozíció hatása;
- a rögzítőelem kihúzási ellenállása és mérete;
- részletkialakítások, beleértve a homlokzati árnyékolószerkezetek, a homlokzati falat vagy a homlokzati rendszer külső felületét áttörő gépészeti és/vagy villamos szerelvények vagy egyéb szerkezetek, az átszellőztetett légrések lezárására szolgáló, reaktív elven működő termékek pontos elhelyezésének hatását.
A változásokkal sikerült kibővíteni a szabvány műszaki tartalmát, reflektálva a korszerű igényekre, ugyanakkor a vizsgálat alapelvei nem változtak. Remélhetőleg hosszú ideig aktuális marad és továbbra is megfelelő mértékben szolgálja a tűzvédelmi igényeket.
Bernáth Csaba
2026. augusztus