A textilkezelési jelkép új, magyar nyelven kiadott szabványa

A kezelési útmutató, használati tájékoztató területén hazánkban többször változott a jogi háttér. Ismeretes, hogy egy ideig a nyersanyag-összetétel megadását szabályozó 25/2005. (IV. 29.) GKM rendeletben szerepelt a mindenkori ISO 3758 szabvány szerinti kezelési jelképek használata. A 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 16. §-a szerint 2008. szeptember 1-jétől hatályát vesztette a piktogramok kötelező alkalmazása (ez csak a szabályozás merev jellegét igyekezett feloldani), illetve a ruházati termékek vásárlási tájékoztatójáról szóló 2/1984. (III. 10.) BkM-IpM együttes rendelet is hatályon kívül került. Ugyanakkor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról intézkedő 2008. évi XLVII. törvény szerint a használati-kezelési útmutató vonatkozásában a törvény 6. §-ában foglaltak az irányadók. Ennek figyelembevételével lényeges, hogy egyes gyártók és forgalmazók megfelelő használati, kezelési útmutatás nélkül szabályosan értékesíthetik a fogyasztói forgalomba kerülő termékeiket. A textil- és textilruházati termékek használatára, kezelésére vonatkozó fogyasztói tájékoztatás valamilyen módon (például jelképekkel, szövegesen természetesen a felhasználó ország hivatalos nyelvén) továbbra is kötelező (bevarrt címkén, beszövéssel, termékre nyomással, csomagoláson, papírcímkén). Nagyon lényeges a részletes kezelési útmutatás, mert

  • a fogyasztó vásárlás előtti maradéktalan tájékoztatása is csak úgy valósulhat meg, ha az előírt kezelési körülmények ismertek a textiltermék kiválasztása előtti döntéskor (például, ha a háztartásilag moshatókat részesíti előnyben a vásárló a tisztítással kapcsolatos választási lehetőségek esetén),
  • csak így lehet rendeltetésszerűen használni és gondozni (mosni, tisztíttatni) a terméket, amely a szavatossági jogosultság alapja,
  • tisztességtelen kereskedelmi tevékenységet folytat (így szankcionálható) az a gyártó/forgalmazó, amely elhallgatja a fontos (jelentős) tájékoztatást, például a használatra-kezelésre vonatkozó fontos tudnivalókat.


Az új szabványról röviden
Az 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése alapján az MSZ EN ISO 3758:2012 Textíliák. Jelképekkel megadott kezelési útmutató című szabvány alkalmazása is önkéntes. A jogi szabályozású termékek (például textiles védőruházatok és eszközök, textilből készített játékok) esetén a jelképes kezelési útmutató követelmény. A textil- és textilruházati termékek gyártói és forgalmazói, illetve a fogyasztók, valamint a textíliák gondozását (mosás, vegytisztítás, professzionális vizes tisztítás) végzők számára a kezelési jelképek szabványa egyértelműen igen fontos.

A korszerűsített szabványban, amelynek angol nyelvű változatát 2012. szeptember 1-jén tette közzé az MSZT, főként a fehérítést tiltó szimbólum módosult, a természetes körülmények közötti szárítás jelképei egyszerűsödtek és bővültek, valamint megtiltották a professzionális vizes tisztítást.

  • A fehérítés tiltását a kitöltött („befeketített”) egyenlő oldalú háromszög helyett a kontúros (belül üres) háromszög átlósan áthúzott változatával kell jelezni.

Ha a jelképsor harmadik helyén a dobos gépi szárítás tiltása (négyzetben belülről érintkező kör, átlósan áthúzva) szerepel, akkor alatta a textiltermék felépítéséhez igazodó, a felhasznált kelme károsodásmentes kezelését garantáló, megfelelő természetes szárítási módszert kifejező négyzetes szimbólumot kell alkalmazni:

  • A függesztve szárítás két lehetősége (mechanikai víztelenítés – például centrifugálás – után: egy függőleges vonal a négyzetben; mechanikai víztelenítés – például centrifugálás – szigorú mellőzésével, tehát csepegtetve:  két függőleges vonal a négyzetben) közül az adott textiltermék esetén a minőségmegóvást garantáló módszert kell megadni.
  • A fektetve szárítás két változata (mechanikai víztelenítés – például centrifugálás – után: egy vízszintes vonal a négyzetben; mechanikai víztelenítés – például centrifugálás – szigorú mellőzésével, csepegtetve: két vízszintes vonal a négyzetben) közül az adott textiltermék minőségmegóvását biztosító módszert kell megjeleníteni.
  • Ha árnyékban (a napfénytől védve) szárítandó a textiltermék, úgy az említett, megfelelő körülményű természetes szárítást kifejező négyszögszimbólum bal felső sarkában ferdén vonalazott változatát kell megjeleníteni. A természetes szárítási módokat bemutató jelképek tipizálása segít abban, hogy a gépi szárítást tiltó jelkép (négyzetben belülről érintkező kör, átlósan áthúzva) alatt mindössze egy szimbólummal ismertethető legyen az engedélyezett természetes körülményű szárítás.

Tehát a korábbi természetes szárítási módokat kifejező jelképek (például négyzetben felül szárítókötélív, három függőleges vonal stb.) már nem használhatók.

  • A professzionális vizes tisztítás tilalmát külön jelkép fejezi ki. Ezt a belsejében „W” betűt tartalmazó kör átlós áthúzásával kell bemutatni. 

További jelképek esetén is vannak változások, a részletek megtalálhatók a szabványban.

Ha a megfelelő tájékoztatás piktogrammal nem fejezhető ki maradéktalanul, úgy azt szöveges kiegészítéssel kell közölni. Esetenként speciális, a használat szempontjából fontos szöveges tájékoztatást a forgalmazási helynek megfelelő hivatalos nyelven kell közölni, tehát esetünkben magyar nyelven. Az ilyen figyelemfelhívó mondatokban a lényeg a különleges kezelésre terjedjen ki. A szabvány számos, szöveges útmutató-kiegészítésre ismertet példát.

A szabvány
Meghatározza a kezelések hatására bekövetkező változások vizsgálatára és az értékelés módjára vonatkozó, követendő eljárásokat. Ennek során a színtartósági vizsgálatok, a méretváltozási meghatározások, a varratok külső képének alakulása, a vasalt élek tartóssága, a külső kép egyenletessége, a göbösödés, illetve bolyhosodás, a fonalcsúszás és varratbomlás, valamint a fogásmegváltozás ellenőrzését is ismerteti. Különleges tulajdonságok ellenőrzésére is kiterjed, így a flórveszteség, a ragasztott közbélés elválása, a laminált kelmék rétegszétválása, a bevonatos kelmék keményedése, a bársonyok és műszőrmék bolyhosodása egyaránt meghatározható. A színtartósági tulajdonságok alapvetően szabványos laboratóriumi módszerekkel vizsgálandók, a többi tulajdonság megállapítása szabványos nagyüzemi mosási, vegytisztítási és speciális vizes tisztítási eljárásokkal végzendő. Egyébként a mosással szembeni színtartóság, a fehérítés, a természetes szárítás és a vegytisztítás hatásának ellenőrzésére vonatkozó nagyüzemi és laboratóriumi módszereket egyaránt ismerteti. A gépi (forgódobos) szárítás hatására csak nagyüzemi módszerrel, a vasalás befolyására egyelőre csak laboratóriumi színtartósági vizsgálattal lehet következtetni.

Feltétlenül lényeges tehát, hogy a gyártók és forgalmazók továbbra is alkalmazzák a piktogramsorokat, és ha szükséges, a szöveges kiegészítő útmutatásokat is. Megjegyzendő, hogy export esetén körültekintően kell eljárni, mert az egyes nemzeti szabályozások különbözőségeket mutathatnak. Fontos például, hogy az USA-ba történő exportálás esetén az MSZ EN ISO 3758:2012 szabvány B4. fejezetének külön követelményei is teljesüljenek. Így többek között ott a hőmérsékletet pontokkal is kifejezik, a természetes szárítás esetén más változatokat alkalmaznak stb. A tengerentúli export esetén különösen lényeges a szabvány részleteinek megfelelő ismerete is.

A szabvány magyar nyelvű kiadása segítséget ad a hazai textiltermékeket előállítók és forgalmazók külföldi piacokon való sikeres megjelenéséhez.

Kutasi Csaba
textilipari igazságügyi szakértő