Milyen hatással lehet az új Ptk. az MSZT státusára és működésére?

A szervezeti forma nagymértékben meghatározza egy adott szervezet működésének feltételeit, lehetőségeit, céljainak, társadalmi rendeltetésének teljesítését, gazdálkodásának körülményeit.

Mint ismeretes a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján a Magyar Szabványügyi Testület köztestületként, kizárólagos jogkörrel látja el a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat. A köztestületi szervezeti formából adódóan a Testület köteles végezni a törvény által előírt feladatokat, de a törvény meghatározza a működés kereteit, az alapvető szervezeti szabályokat és a gazdálkodás pénzügyi forrásait is. Azzal együtt, hogy az MSZT-t 1995-ben egy külön törvény hozta létre, mögöttes jogszabályként a működés során figyelembe kell venni a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait is.

Az új Ptk. hatálybalépésével az MSZT működésére irányadó jogszabályi feltételrendszer némileg módosult, aminek reményeink szerint nem lesznek Testületünkre nézve hátrányos következményei.

A jogszabályi változások a következők szerint összegezhetők:

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. nem tartalmazza a jogi személyek között a köztestületet, mint a jogi személyek sajátos típusát. A köztestületek szabályozása a Ptk.-ból átkerült az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló - ma már csak részben hatályos - 2006. évi LXV. törvénybe, a közalapítványokra vonatkozó szabályozás mellé. E törvény indoklása ennek okaként kifejti, hogy az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályozása a hatályos Ptk. szabályrendszerétől koncepcionálisan eltér, másrészről a köztestület közjogi személynek minősül, ezért magánjogi kódexben való elhelyezése nem indokolt. Ugyanakkor azonban számos jelenleg működő köztestület szabályozása a régi Ptk.-ban elhelyezett háttérszabályokhoz igazodik. Ebből a jogalkotó szerint az következik, hogy „a köztestület szabályainak a jogrendszerből való kivezetése csak az egyes köztestületek szabályozásának egyenkénti áttekintése és esetleges módosítása által lenne megvalósítható, amely felesleges jogalkotási tevékenységet indukálna”.

A módosított 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a háttérszabályként változatlanul a Ptk. egyesületekre vonatkozó előírásait jelöli meg. Az a tény, hogy a köztestület, mint jogi személy az államháztartásról szóló jogszabályokba építve jelenik meg a jövőben, valóban azt a jogalkotói szándékot nyomatékosítja, hogy a köztestületeket – közjogi jellemzőiket hangsúlyozva – el kell különíteni az egyéb önkéntes alapon szerveződő magánjogi jogi személyektől.

A módosított 2006. évi LXV. törvény 8/A. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a köztestületekre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni”. Ez a külön törvény esetünkben a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, amelynek előírásai viszont a jóval korábbi (1995-ös) hatálybalépés miatt nincsenek teljes összhangban az új Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályaival.

Az új Ptk. egyértelmű helyzetet teremt azzal, hogy a benne szereplő jogi személyek fogalmát a magánjogi jogi személyekre szűkíti és a köztestületekre, mint közjogi jogi személyekre nem ad külön szabályozást.

Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló külön törvény úgy szól, hogy a Ptk. hatálybalépésekor a vonatkozó nyilvántartásban szereplő egyesületek az új Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat-módosítással egyidejűleg kötelesek működésük alapdokumentumait az új Ptk. előírásaihoz igazítani és ezt a nyilvántartást vezető bírósághoz változásbejelentésként benyújtani. Ezt 2016. március 15-ig mindenképpen meg kell tenniük, mert ezt követően az egyesület csak az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban működhet.

A Ptk.-beli új egyesületi szabályozás számos olyan elemet tartalmaz, ami a korábbi előírásoktól jelentősen eltér (tisztségviselők választása, új felelősségi szabályok stb.). Nem tekintenénk felesleges jogalkotói munkának, ha a jogalkotók egyenként átvizsgálnák azokat a korábban született törvényeket, amelyek az új Ptk. hatálybalépése előtt köztestületeket hoztak létre és működésük alapjait szabályozták.

A köztestületek működésének háttérszabályait képező megújult és korszerűsített egyesületi koncepció összhangban kell, hogy legyen az egyes köztestületeket alapító külön törvények előírásaival. Amennyiben a felülvizsgálat elmarad, úgy a későbbi változásbejelentések, bírósági nyilvántartásba vételek alkalmával kell az esetleges ellentmondásokat utóbb egyenként kezelni és feloldani.

Az új egyesületi szabályozás megalkotásával egyidejűleg a jogalkotó deklarálta azt, hogy a köztestületek „közjogi jogi személyek státuszával rendelkeznek”. Ennek a tudatosítása a jövőre vonatkozóan a köztestületek működéséhez, feladatainak ellátásához nagyobb biztonságot adhat, amennyiben a pénzügyi szabályozás is ehhez igazodik. Az MSZT részéről várjuk a számunkra is kedvező jogi lépéseket.

Budapest, 2014. május 16.