Ma a várható legmagasabb hőmérséklet 283 K.

Itt a világvége! Ropogósra fogunk sűlni vagy vigyünk magunkkal kabátot?

A nemzetközi és európai szabványokban gyakran egyaránt szerepel °C és K a hőmérséklet megadásakor. Nem figyeltek oda kellőképp a szabványalkotók vagy nem sajátították el az SI mértékegységrendszer megfelelő alkalmazását?

A nemzetközi SI-rendszer hét alapegységének egyike a hőmérséklet, amelynek egysége a kelvin (K). Az SI a tudomány, a kereskedelem és a műszaki alkalmazások valamennyi igényét kielégíti, mégis mivel néhány nem SI-egység erősen beágyazódott a mindennapi használatba, ezek alkalmazása is engedélyezett SI-n kívüli törvényes egységként. Ilyen egység a Celsius-fok (°C) skálája is. A két hőmérsékleti skála alapegysége azonos értékű, csak a kezdőpontjaik mások.

 

kelvin-skála

Celsius-skála

Összetartozó hőmérsékletek

0 K

–273,15 °C

273,15 K

0 °C

373,15 K

100 °C

Hőmérséklet-különbség esetén

1 K

1 °C

A kelvin-skála kezdőpontja az abszolút nulla, ezért nincs mínusz értéke, ezzel szemben a Celsius-skála két végpontja az olvadó jég hőmérséklete (0 °C) és a forrásban levő víz hőmérséklete (100 °C), a 0 °C alatti hőmérsékletek mínusz előjelűek.

Kelvinre való átváltás Celsius-fokról: X(K) = X (°C ) + 273,15

Ne feledjük, a Celsius-skála értékei fokokban vannak megadva, a kelvin-skála értékei pedig Kelvinben, amelyek nem fokok! Ennek megfelelően 273,15 K-t írunk, de 0°-ot. Ha a Celsius jelét is mellé írjuk, akkor a fok jele a C betűhöz tapad a következőképpen: 0 °C.

A címbeli kérdésre válaszolva, a 283 K +10 °C-nak (pontosabban +9,85°-nak) felel meg, ezért pulóvert, könnyű kabátot javaslunk.

Felmerül a kérdés: használhatjuk-e egyszerre a két mértékegységet?

A Celsius- és kelvin-egységek azonos értéke és a Celsius-skála SI által engedélyezett használata lehetővé teszi, hogy a nemzetközi és európai szabványokban a két hőmérsékleti skálát egyszerre alkalmazzuk.

A meghatározott (pl. környezeti, felületi) hőmérséklet értékekét °C-ban, a hőmérséklet-különbségeket, például a hőmérséklet-emelkedéseket (melegedéseket) K-ben adják meg. Ez első pillantásra furcsa, de akárhogy is nézzük érthető, hogy pl. a környezeti hőmérsékletet °C-ban adják meg (+20 °C érthetőbb, mint 293,15 K) a hőmérséklet-különbségeket viszont K-ben. Jogos tehát a kettős használat, a szabvány készítői nem hibáztak.

Egy példával szolgálva a Celsius-fok és a kelvin egyszerre történő használatára:

  • az MSZ EN 60335-1:2013 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények című szabvány 15.3. szakasza szerint:
    „A nedvességkezelést (93 ± 3)% relatív légnedvességű nedvesítőkamrában kell végezni 48 órán keresztül. A kamra léghőmérsékletét 20 °C és 30 °C között bármely alkalmas t értéken kell tartani, 2 K-en belüli változással (t ± 2 K). A minta hőmérsékletét a nedvességkamrába való behelyezése előtt t+40 °C-ra kell hozni."

    Mi még szerencsések vagyunk, hiszen a kelvint könnyű átváltani Celsius-fokra, azonban az angolszász országok által használt Fahrenheit-skála beosztásában is eltér ezektől. Így számukra sokkal nehezebb a kelvinre történő átváltás.

Az említett szabvány megvásárolható az MSZT Szabványboltjában vagy megrendelhető a kiado@mszt.hu e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével.
További információkért kérjük, keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségen:
szabvtit@mszt.hu

Kosák Gábor 
2017. november