A szabványok a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény előírása alapján mindig önkéntesen alkalmazandók. Erre azért van szükség, hogy a szabványok ne akadályozzák a műszaki fejlődést. A szabványosítás alapvető funkciója ugyanis a kereskedelem műszaki akadályainak az elhárítása, ami az Európai Unióban az egységes európai piac működésében kapott kiemelkedő szerepet. Tehát ha valaki a szabványok előírásainál magasabb színvonalú terméket, szolgáltatást, stb. vagy legalább azzal egyenértékű más megoldást szeretne nyújtani, megteheti, de ahhoz alaposan ismernie kell a területén lévő szabványokat.

Ha valaki a jogszabályokat és a szabványokat betartja/alkalmazza biztos lehet abban, hogy felelősen és kellő körültekintéssel jár el.
A szabvány alkalmazása előtt minden esetben meg kell győződni arról, hogy azt módosították vagy helyesbítették-e, nincs-e visszavonva, műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik-e rá, vagy európai műszaki tartalmú jogszabályhoz harmonizált szabvány-e. Ezekkel kapcsolatban felvilágosítást az MSZT információs központja adhat vagy tájékozódhat az MSZT honlapján.
A szabvány használata előtt győződjön meg annak valódiságáról – valóban az MSZT adta-e ki – ez pedig csak akkor állítható teljes biztonsággal, ha Ön jogtiszta az MSZT-től vásárolt példányt használ.

A szabvány azonosító jelzete a szabvány kibocsátói jeléből és egy azonosító számból áll. Az azonosító jelzet pontosságának fontossága nemcsak a szabványok nyilvántartásában és tárolásában szükségszerű, hanem a különböző szakirodalmi és jogszabályi hivatkozásokban és gazdálkodó szervezetek közötti szerződésekben is.
A szabvány hivatkozási száma az azonosító jelzetből és a kibocsátás évéből áll.

Nemzetközi vagy európai szabvány bevezetésekor a magyar nemzeti szabvány hivatkozási számában nem szerepel az eredeti szabvány kibocsátási éve, hanem a magyar nemzeti szabvány kibocsátási éve szerepel, például:
Az EN ISO 9001:2008 magyar megfelelőjének hivatkozási száma: MSZ EN ISO 9001:2009.

A szabványok általános és ismételten alkalmazható eljárásokat és műszaki megoldásokat adnak, amelyeket közmegegyezéssel fogadtak el, és optimális megoldást kínálnak a különböző érdekelt felek számára.
Az érvényes szabvány szerinti termék, szolgáltatás esetén feltételezhető, hogy a műszaki fejlődés elfogadott színvonalának megfelelően, kellő gondossággal jártak el.

A szabványok a jogszabályokban előírt általános követelmények teljesítésére adnak egy lehetséges megoldást.
Tehát a szabványokban foglaltaktól el lehet térni, ha legalább azzal egyenértékű más megoldást alkalmazunk és az egyenértékűséget bizonyítani tudjuk. Ebből következik, hogy a vonatkozó szabványokat akkor is ismerni kell, ha nem azokat alkalmazzuk, hiszen csak annak ismeretében tudunk egyenértékű, vagy jobb más megoldást alkalmazni.

• műszaki tartalmú jogszabályok hivatkozzanak rájuk;
• hatósági tevékenységben ellenőrzések során;
• jogkövetésben;
• közbeszerzések műszaki tartalmának meghatározásához;
• megfelelőségigazoláshoz;
• szerződéses kapcsolatokban.

Ha egy szerződésben vagy egy megállapodásban a szerződő felek rögzítik, hogy valamely szabvány előírásait alkalmazzák, akkor az így hivatkozott szabvány a szerződés keretein belül kötelező. (Kivéve, ha példaként hivatkoznak rá, mert abban az esetben a szabványban megadott műszaki megoldás helyett más megoldás is alkalmazható, amely azzal legalább bizonyíthatóan egyenértékű.)

Az MSZT-nek eleget kell tennie a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben fennálló tagságából eredő kötelezettségeknek, így többek között 6 hónapon belül magyar nemzeti szabványként be kell vezetnie valamennyi európai szabványt. Mivel évente 1200-1500 új európai szabvány készül, az MSZT ennek a kötelezettségének túlnyomórészt angol nyelvű bevezetéssel képes eleget tenni. A hivatalos magyar nyelvű változatok elkészítését egyrészről a műszaki tartalmú jogi szabályozás működőképességében érdekelt kormányzati szerveknek, illetőleg a magyar nyelvű szabványok használatát elengedhetetlenül fontosnak tartó gazdasági szereplőknek kellene finanszírozniuk. Sajnálatos módon a hazai szabványosítás hosszú évek óta alulfinanszírozott, sem a kormányzati, sem a gazdálkodó szervezetek nem hajlandók megfelelő pénzügyi forrásokat mozgósítani. Ebből következik, hogy sem az éves feladatok teljesítésére, sem a lemaradás csökkentésére nem jut fedezet.
A Magyar Szabványügyi Testület, mint nonprofit szervezet erre a célra – megfelelő támogatás hiányában – forrásokkal nem rendelkezik, így mást nem tud tenni, mint valamennyi fórumon sürgeti a mielőbbi megoldást, a hátrányos következményekre vonatkozó figyelemfelhívás mellett.

Ha a felek nem állapodtak meg másban, vitás kérdések vagy peres eljárások keretében a vonatkozó szabványokat tekintik mértékadónak, mivel a szabványok követelményszintje alkalmazkodik a kor általános szakmai színvonalához és műszaki gyakorlatához. Ha a szerződésben vagy megállapodásban nem volt meghatározva egyértelmű követelményszint, akkor a szabványok adják azt a viszonyítási alapot, amely alapján a vitás kérdés eldönthető.