Az ISO 22000 élelmiszer-biztonsági menedzsmentszabvány felülvizsgálata

A nem biztonságos élelmiszerek következményei károsak lehetnek a fogyasztók és a vállalkozások számára az egész világon. Sok mai élelmiszertermék a nemzeti határokon át ismétlődően utazik, így az ISO 22000 fontosabb, mint valaha a globális élelmiszerlánc-biztonság tekintetében. Most a szabvány lényeges átdolgozása folyik annak érdekében, hogy megfeleljen a mai kor igényeinek.

Miután az ISO 22000 egy évtizedig jó szolgáltatott tett, az élelmiszermenedzsment-rendszerek nemzetközi szabvány teljes átalakításon megy keresztül, hogy abban naprakészen megjelenhessenek a mai új élelmiszer-biztonsági követelmények. A felülvizsgálatért felelős nemzetközi munkacsoport (ISO/TC 34/SC 17/WG 8), amelynek a titkárságát a dán ISO-tag, a Dán Szabványügyi Alapítvány (DS) látja el, negyedik ülését Buenos Aires-ben, Argentínában, 2016-ban az április 4-ével kezdődő héten tartotta.

A szabvány jelenleg a bizottsági tervezet (CD) szakaszában van és a szakértők keményen dolgoztak, hogy átvizsgálják a szabványdokumentumhoz beérkezett, a DS által összegyűjtött több mint 1000 hozzászólást. A Buenos Aires-i megbeszélés napirendjén a különböző észrevételek megvitatása és a dokumentumba való beépítése szerepelt. Ezzel egyidejűleg a WG 8-nak bizonyos kulcsfontosságú koncepciókat kellett értelmeznie. Ezek a következők:

  • Az irányítási rendszerszabványok (MSS) kidolgozása vagy felülvizsgálata során kötelezően alkalmazandó új, magas szintű felépítés (HLS) hogyan vonatkozik az ISO 22000 szabványra. Az új szerkezet meghatároz egy keretet, amely megkönnyíti a vállalkozások számára az egynél több irányítási rendszerszabvány egyidejű integrációját.
  • Biztosítja az ISO 22000 felhasználói számára a különböző kockázatalapú megközelítések új értelmezését. A „kockázat" koncepcióját különböző módon használják és fontos, hogy az élelmiszeripari vállalkozások megkülönböztessék a műveleti szinten, a veszélyelemzésen és kritikus ellenőrzési pontokon (HACCP) keresztül történő veszélyértékelést és az üzleti kockázatot, ahol a lehetőségek is a koncepció részét képezik.
  • Szükséges továbbá tisztázni, hogy a Plan-Do-Check-Act (PDCA-) ciklus hogyan működik, beleértve a két különálló PDCA-ciklust a szabványban, illetve azt, hogy hogyan működik egyik a másikon belül. Az első a menedzsmentrendszerre fog vonatkozni, míg a második a benne lévő, 8. fejezetben meghatározott műveletekre, amely egyidejűleg lefedi a Codex Alimentarius Commission által meghatározott HACCP-alapelveket.
  • A felhasználóknak pontos leírást ad a kritikus ellenőrzési pontok (CCP-k), a működési előfeltételi programok (OPRP-k) és az előfeltételi programok (PRP-k) közötti különbségekről.

A termőföldtől az asztalig

Az élelmiszer-biztonsági veszélyek megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése elengedhetetlen a teljes élelmiszerláncban megvalósuló higiénikus környezet fenntartásában. A felülvizsgált szabvány magában foglalja a felismert kulcsfontosságú elemeket, amelyek az élelmiszer-biztonságot tartják fenn az élelmiszerlánc minden lépésénél, egészen a fogyasztásig. Ezek a következők:

  • interaktív kommunikáció az élelmiszerláncban;
  • az irányítás/vezetés szisztematikus megközelítése;
  • előfeltételi programok;
  • HACCP-alapelvek.

Egy élelmiszer-biztonsági veszély megjelenése az élelmiszerlánc bármely szakaszában előfordulhat, ezért elengedhetetlen, hogy az út minden lépésénél megfelelő ellenőrzésekkel rendelkezzünk. Legfontosabb a jó kommunikáció, amely biztosítja az élelmiszer-biztonsági veszélyek azonosítását és kezelését a megfelelő működési szinten. Az élelmiszer-biztonságot ezért csak az élelmiszerlánc minden szereplőjének együttes erőfeszítésével lehet biztosítani, a takarmánygyártóktól és az elsődleges gyártóktól kezdve az élelmiszergyártókon, a szállítási és tárolási szolgáltatókon, valamint az alvállalkozókon keresztül a kiskereskedőkig.

A második forduló

Buenos Aires-ben a szakértők úgy döntöttek, hogy egy második bizottsági tervezetre lenne szükség annak érdekében, hogy egy kidolgozottabb munkadokumentumot hozzanak létre. A globális élelmiszerlánc résztvevői között jelentős érdekek ütköznek, amely azt jelenti, hogy a konszenzust még nem érték el. A WG 8 feladata tisztázni és kommunikálni az alapvető koncepciót a legegyszerűbb és legtömörebb kifejezésen keresztül, hogy olyan szabvány készüljön, amely érthető és könnyen megvalósítható a kis- vagy nagyvállalkozások számára, az élelmiszerlánc teljes szegmensében.
Még mindig sok kihívással nézünk szembe. A következő mérföldkő, hogy a második tervezet észrevételeit a nemzetközi szereplők átnézik. A megbeszélésre 2016. június 14–16-án Koppenhágában, Dániában kerül sor.

Forrás: http://www.iso.org/iso/home/news_index/news_archive/news.htm?refid=Ref2075

Tájékoztatásul, az előbbiekben említett ISO/TC 34/SC 17 albizottság területével is a 2014. április 8-án megalakult MSZT/MB 635 Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek nemzeti szabványosító műszaki bizottság foglalkozik.

Várjuk azon szakértők jelentkezését, akik aktívan részt kívánnak venni az angol nyelven folyó szabványosítási munkában. További információt a bizottság titkárától a cs.kurucz@mszt.hu e-mail-címen kaphatnak.

Kurucz Csilla
2016. június