Az európai szabványosítás válaszai a digitális társadalom kihívásaira

A XXI. század első évtizedének végére az Európai Unió fejlesztési programjában azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legversenyképesebb, legfejlettebb tudásközpontú társadalma legyen. Ehhez nélkülözhetetlen a digitális eszközök megfelelő használata.

Az informatika, pontosabban az infokommunikációs technológia mindennapi életünk meghatározó elemévé vált, mely a kezdeti támogató szerepéből továbbfejlődve a stratégiai vállalati célok megvalósításának elengedhetetlen eszközzé alakult. Versenyelőny megszerzését eredményezheti, és számos gazdasági, humán, szociális funkcióval tette gazdagabbá életünket.

Az informatikai forradalomnak köszönhetően az üzleti és igazgatási tevékenység feltételeiben, módjában olyan szintű minőségi változások indultak el, melyek tényleges korszakváltást jelenthetnek. A korszakváltásként (paradigmaváltásként) ismert jelenség főbb jellemzői a következők:

  • alapvető értékké vált az információ és a tudás;
  • az üzleti folyamatok globálisak lettek;
  • az információáramlás felgyorsulása miatt felgyorsultak az üzleti és igazgatási folyamatok is;
  • a digitális belső és külső kommunikáció hatékonysága a vállalkozások kulcskompetenciájává lépett elő.

Az információs és kommunikációs technológia (IKT) (Information and Communications Technology, ICT) szakkifejezésbe beletartozik minden a számítógéptől kezdve a telefonig, az internet, a műholdalapú navigáció és más innovatív technológiák.

Az európai szabványok, e kihívásoknak megfelelve, foglalkoznak a kiberbiztonsággal, az adatvédelemmel, az okoshálózatokkal, az intelligens közlekedési rendszerekkel, a korszerű gyártással, a digitális készségekkel, a blokklánc- és megosztott könyvelési technológiákkal, és így nagyban hozzájárulnak az európai digitális egységes piac kialakulásához.

Az IKT létfontosságú az európai gazdaság és társadalom fejlődésének biztosítása szempontjából. A rohamosan fejlődő digitális világban Európa kihívása az, hogy minden munkaterületen és minden szinten támogassa polgárait a megfelelő IKT-készségek elsajátításában. Ebben a kontexusban az európai gazdaság fő feladatai közé tartozik a munkavállalók és a betöltetlen digitális munkahelyek közötti szakadék áthidalása.

A CEN/TC 428 Digitális kompetenciák és IKT-szakértelem műszaki bizottság felelős az IKT-készségek fejlesztésével kapcsolatos szabványosításért mind a magán-, mind az üzleti szférában. Ez az IKT négy fő építőkövéhez kapcsolódó tevékenységeket jelenti:

  • kompetenciák (digitális és IKT szakértői kompetenciák, készségek és tudás közös nyelvének szabványosítása);
  • képzés és bizonyítvány/minősítés;
  • etikai kódex;
  • tudásanyag.

2019-ben a műszaki bizottság befejezi az EN 16234-1 E-kompetencia-keretrendszer (e-CF). Közös európai keretrendszer az IKT-szakemberek számára, minden iparágban. 1. rész: Keretrendszer című szabvány felülvizsgálatát.

Ez az európai szabvány 40 alapvető kompetencia referenciapontjaként szolgál és az információs és kommunikációs technológiák üzleti vállalkozásaihoz kapcsolódó munkahelyeken alkalmazható. A szabványt azzal a céllal dolgozták ki, hogy minden méretű vállalat igényeit kielégítse, és megoldja az e-készségek hiányát Európában. A keretelőírás célzott alkalmazói köre az IKT-eszközöket gyártók és a szolgáltatásokat igénybe vevők, a menedzserek és az oktatási intézmények.

A 2019-ES ÉV TOVÁBBI TERVEI

Személyazonosítás – A CEN/TC 224 Személyazonosítás és kapcsolódó személyes berendezések biztonságos elemekkel, működéssel és titkosítással vegyeságazati környezetben az interoperabilitást, valamint a személyazonosítás és kapcsolódó személyi eszközök biztonságát megerősítő szabványok kidolgozását vette tervbe. A műszaki bizottság tagjai különféle területeket képviselnek – kormányzat, polgári interakciók, közlekedés, bank és eEgészségügy. További tervek közé tartozik a biometriáról (prEN 17054) és a biztonságról szóló szabványok elkészítése.

Kiberbiztonság és adatvédelem – A kiberbiztonság nem csak a „digitális bennszülötteknek” fontos, egyre nagyobb mértékben minden iparágnak jelentőssé válik, a hagyományos iparágakat is beleértve. Az információ és a kommunikációs rendszerek biztonsága egyre nagyobb aggodalmat jelentő terület mind a hatóságoknak, mind a magáncégeknek. A változás új távlatokat nyit, ugyanakkor veszélyt is jelent a működési biztonságra. Ez az oka annak, hogy CEN-CENELEC Kiberbiztonság és adatvédelelem közös műszaki bizottsága (CEN-CLC/JTC 13) az ISO-val és az IEC-vel együttműködve további szabványokat dolgoz ki az adat- és információvédelemről, biztonsági technikákról, különösen a kiberbiztonságra fókuszálva. Ezek a szabványok a változó információs társadalom minden aspektusát lefedik (intézményi keretelőírások, folyamatok és termékértékelési rendszerek, adatvédelmi irányelvek stb.).

Korszerű gyártás – A digitális társadalom fejlődése az európai ipartól az innovatív technológiák bevezetését igényli. A CEN/TC 310 Modern gépesítési technológiák és ezek alkalmazásai, CEN/TC 438 Additív gyártás és CLC/TC 65X Ipari folyamatok mérése, szabályozása és automatizálása folytatja együttműködését az ISO-val (Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel) és az IEC-vel (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottsággal), hogy olyan európai szabványok születhessenek meg, melyek az európai ipar digitális átalakulását támogatják.
2019-ben a következő szabványokat jelentetik meg: EN ISO 10218-1 és EN ISO 10218-2, melyek az ipari robotok biztonsági követelményeit fektetik le, EN ISO/ASTM 52902 az additív gyártási rendszerek által készített mintadarabok elkészíthetőségéről, EN IEC 62443-3-2 a biztonsági kockázatértékelésről és rendszertervezésről.

AIDC- és RFID-technológiák A CEN/TC 225 Vonalkód (AIDC-technológiák) foglalkozik az automatikus azonosítási és adatgyűjtési módszerekkel, mint pl. AD, 2D optikai adathordozók, rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) és valós idejű helymeghatározó rendszerek. Ezeket a technológiákat széles körben használják végpontként, lehetővé téve a több millió objektum közötti kapcsolatot. A „dolgok internetének” (IoT) alkalmazásai AIDC-technológián alapulnak, növekedési potenciáljuk óriási, tekintettel arra, hogy egyre több terméket érint az érzékeny és személyes adatok rögzítése és feldolgozása.

Ebben az évben a CEN/TC 225 tovább folytatja munkáját a különféle szektorokat érintő automatikus azonosításról és adatgyűjtési technikákról szóló szabványok kidolgozásával kapcsolatban.

Elektronikus hozzáférhetőség – Az EN 301 549 ICT-termékek és -szolgáltatások hozzáférhetőségi követelményei című szabvány 2018-as második kiadása után a CEN-CENELEC-ETSI „elektronikus hozzáférhetőség” közös munkacsoport a harmadik verzión dolgozik. A szabvány várhatóan az Európai Unió Hivatalos Lapjában is közzétételre kerül, hogy alapot szolgáltasson a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2016/2102/EU irányelv követelményeinek való megfelelősség eléréséhez.

Mezőgazdasági gépek ellenőrző rendszerei – A CEN/TC 144 Traktorok, mezőgazdasági és erdészeti gépek az ISO/TC 23-mal együttműködve befejezi az EN ISO 25119 Mezőgazdasági és erdészeti traktorok és gépek. Vezérlőrendszerek biztonsággal összefüggő részei szabványsorozat felülvizsgálatát. A szabványcsalád 3. része a mezőgazdasági és erdészeti traktorok, az önjáró kezelőüléssel ellátott gépek és függesztett, félig függesztett és vontatott mezőgazdasági gépek vezérlőrendszerének biztonsággal összefüggő részeinek hardverével és szoftverével foglalkozik.

Forrás: CEN Work Programme

Zajdon Anna
Nagy Gábor
2019. április