Az ISO/TC 34-ről általában

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet közismert rövid nevén az ISO, mezőgazdasági és élelmiszeripari szabványait kidolgozó 34-es számú műszaki bizottságának titkárságát kezdettől fogva (1947) Magyarország látja el. Az ISO-ban hazánkat a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) képviseli, így e stratégiai fontosságú feladat ellátásáért is ez a testület a felelős. Nevezett műszaki bizottság, rövid nevén az ISO/TC 34, tagországainak számát tekintve (93) az ISO második legnagyobb műszaki bizottsága. Jelenleg 626 olyan érvényben lévő ISO szabvány van, amelynek kidolgozását ez a műszaki bizottság végezte. Ezek tartalmi megoszlása a következő:

Vizsgálati módszerek: 65 %
Termékelőírások: 12 %
Tárolási és szállítási követelmények: 9 %
Mintavétel: 4 %
Szakkifejezések és szótárak: 4 %
Egyebek (útmutatók, eszközök stb.): 6 %

A nemzetközi kereskedelemben - és ebbe Európa is beleértendő - az ISO-szabványoknak komoly súlya van. Az adásvételi szerződésekben mindennapos gyakorlat az ISO-termékszabványokra való hivatkozás, az azokban rögzített minőségi követelmények előírása. Az ISO-módszerekkel végzett vizsgálatok eredményeit - különösen akkor, ha azok akkreditált laboratóriumtól származnak - széles körben elfogadják. A nemzetközi szerződésekben a követelmények egyértelmű megfogalmazásához nélkülözhetetlenek a szakkifejezéseket több világnyelven leíró, ábrákkal és/vagy definíciókkal magyarázó ún. szótárszabványok. Az a vállalat tehát, amely a világpiacon akar maradni, vagy oda be akar jutni, nem elegendő, ha a kötelező előírásoknak megfelel, mivel azok legtöbb esetben csak a minimális követelményeket tartalmazzák.

Az ISO/TC 34 tevékenységének további ismertetése előtt szükséges röviden foglalkozni az ISO és az Európai Szabványügyi Bizottság, a CEN közötti kapcsolattal. Bár számos regionális szabványügyi szervezet létezik (pl. Délkelet-Ázsiában az ACCSQ; az arab országok által létrehozott AIDMO; az afrikai országokat tömörítő ARSO; a pánamerikai országokat összefogó COPANT; a FÁK országok együttműködését célzó EASC vagy a Csendes-óceánnal határos országokat magába foglaló PASC) az ISO-val egyedül a CEN kötött együttműködési megállapodást. Az 1991-ben aláírt ún. Bécsi Egyezményt - saját arculatuk szigorú megőrzése mellett - a két szervezet azzal a céllal kötötte, hogy a párhuzamos szabványok kidolgozását elkerüljék, és egymás munkáját elősegítsék.

A CEN-ben az élelmiszer-szabványosítás 1988-ban, jóval a szervezet megalakulása (1961) után indult meg, elsősorban az élelmiszer-hamisítások növekvő számának köszönhetően. Nem véletlen tehát, hogy az első élelmiszeripari CEN műszaki bizottság éppen a gyümölcslevek ellenőrzésére alkalmas módszerek szabványosítására jött létre, ahol a legnagyobb arányú volt a hamisítás.

A CEN-nek jelenleg 6 olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari műszaki bizottsága van, amely az ISO/TC 34 vagy ennek valamelyik albizottsága tükörbizottságának tekinthető. Ezek a CEN/TC 174, CEN/TC 275, CEN/TC 302, CEN/TC 307, CEN/TC 327 és a CEN/TC 338. Ez a 6 CEN műszaki bizottság eddig 238 európai szabványt jelentetett meg, melynek csaknem felét (47,5%-át) az ISO/TC 34-től átvett szabványok képezik. Ez az arány még kedvezőbb lenne, ha a CEN/TC 174 nem a Bécsi egyezmény megkötése előtt alakul meg, és ezért az általuk megjelentetett 33 szabvány nem az ISO-tól függetlenül, hanem az ISO/TC 34/SC 3-mal együttműködésben készül. Az itt mutatkozó párhuzamosságok kiküszöbölése a jövő feladata. A CEN/TC 174, miután az IFJU (International Federation of Fruit Juice Producers) minden fontosnak ítélt szabványát átvette, néhány évvel ezelőtt felfüggesztette tevékenységét.

Az ISO/TC 34 hivatalos kapcsolatban áll 18 másik nemzetközi szervezettel. Ezek közül a következő tíznek ún. A-liaison státusza van. Ez azt jelenti, hogy minden a műszaki bizottság által körözött anyagot véleményezésre megkapnak, részt vehetnek a műszaki bizottság ülésein és szakértőket delegálhatnak a műszaki bizottság munkacsoportjaiba.

AOAC International
Analitikai Kémikusok Nemzetközi Szervezete

FAO/WHO Codex Alimentarius Commission (CAC)
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének, valamint az Egészségügyi Világszervezetnek Élelmiszerkönyv Bizottsága

Confederation of Food and Drink Industries of EU (CIAA)
Az Európai Unió Élelmiszer- és Italipari Szövetsége

European Commission (EC)
Európai Bizottság

International Dairy Federation (IDF)
Nemzetközi Tejipari Szövetség

International Hotel & Restaurant Association (IH&RA)
Szállodák és Éttermek Nemzetközi Szövetsége

International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC)
Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Egyesület

Nordic Committee on Food Analysis (NMKL)
Skandináv Élelmiszer-analitikai Bizottság

United Nations Economic Commission for Europe (UN/ECE)
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága

United Nations Industrial Development Organization (UNIDO)
Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete

A következő 5 nemzetközi szervezettel ún. B-liaison státuszú a kapcsolat, ezek csak időszakonként kapnak tájékoztatást a műszaki bizottságban folyó munkáról.

Committee of Professional Agricultural Organisations in the European Union (COPA-COGECA)
Az Európai Unió Szakmai Mezőgazdasági Szervezeteinek Bizottsága

European Association for Animal Production (EAAP)
Európai Állattenyésztési Szövetség

International Organization of Legal Metrology (OIML)
Nemzetközi Mérésügyi Szervezet

International Vine and Wine Office (OIV)
Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal

World Health Organization (WHO)
Egészségügyi Világszervezet

A közelmúltban létesült D státuszú hivatalos kapcsolat a következő három nemzetközi szervezettel:

World Food Safety Organization (WFSO)
Élelmiszer-biztonsági Világszervezet

Food Business Forum (CIES)
Élelmezési Üzleti Fórum

International Article Numbering Association (EAN International)
Nemzetközi Termékszámozási Szervezet

Ezek a szervezetek aktívan részt vesznek 1 vagy több munkacsoport tevékenységében. A WFSO a WG 8-ban, az EAN International a WG 9-ben, a CIES pedig mindkét munkacsoportba jelölt szakértőt.

Az ISO/TC 34 évente 40-50 új, illetve korszerűsített ISO szabványt jelentet meg, amelyek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számos ágazatát érintik (olajmagvak, gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, illetve belőlük készült termékek, hús- és tejipari termékek, fűszernövények és más ételízesítők, kávé, tea, kakaó). A Műszaki Bizottságnak jelenleg 13 albizottsága van, ezek megnevezését, a titkárságukat működtető ISO tagországot és az adott albizottság gondozásában megjelent szabványok számát az 1. táblázat mutatja. A táblázat első oszlopában lévő adott bizottság/albizottság valamelyikére kattintva az általa kidolgozott szabványok jelzete és címe is megjeleníthető. Azoknál az albizottságoknál pedig, amelyeknek van ún. CEN tükörbizottsága, azt is feltüntettük, hogy mely szabványaikat vette át a CEN, továbbá azt, hogy azokat az MSZT mikor honosította.

Fontos megemlíteni, hogy 2000 végén az ISO együttműködési szerződést írt alá a Nemzetközi Tejipari Szövetséggel, az IDF-fel. Ennek értelmében a közösen kidolgozott nemzetközi tejipari szabványokat 2001-től az ISO publikálja a két szervezet logójának feltüntetésével. Ezzel megszűnt az ISO és IDF szabványok külön-külön történő, párhuzamos megjelentetése.

Bár az ISO/TC 34 tevékenysége iránt mindig nagy volt az érdeklődés, az utóbbi időben ? a kereskedelem globalizációja folytán ? megnőtt az igény újabb és újabb ISO szabványok kidolgozására ezen a területen. Fontosságukra az elmúlt évek nagy élelmiszer botrányai is felhívták a figyelmet. Előtérbe került az élelmiszerek biztonságosságának, nyomon követhetőségének kérdése, megnövekedtek az elvárások az élelmiszerek választékára és összetételére vonatkozóan is.

Nem véletlen tehát, hogy az ISO/TC 34 tevékenysége az elmúlt néhány évben jelentősen felértékelődött. A Műszaki Bizottság közvetlen irányítása alatt egymás után alakulnak a munkacsoportok (továbbiakban WG-k), amelyek ún. horizontális, azaz a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számos ágazatát érintő, fontos nemzetközi szabványokat dolgoznak ki.

2000-ben alakult az ISO/TC 34/WG 7 "Genetikailag módosított élelmezési termékek" címmel,
A genetikailag módosított élelmiszerek a technológiai fejlődés új termékei, amelyek már jelentős mennyiségben megjelentek a piacon, ugyanakkor a környezetre és az élő szervezetekre kifejtett hatásuk még nem teljesen feltárt. Éppen ezért ennek megítélésében a különböző országok álláspontja jelentős különbségeket mutat.

A szabványosítást ezen a területen a CEN/TC 275 11. számú munkacsoportja kezdte meg. Az ISO ún. tükör munkacsoportja ? többek között ? azzal a céllal alakult meg, hogy a genetikailag módosított szervezetek élelmiszerekben történő kimutatására európai szinten szabványosított módszereket nemzetközi szintre emelje.

A WG 7 munkaprogramjában jelenleg 6 szabvány kidolgozása szerepel, ebből négynek a CEN, kettőnek pedig az ISO a projektvezetője. Az első két nemzetközi szabvány ebben a témakörben 2004, illetve 2005-ben jelent meg.

2001-ben alakult az ISO/TC 34/WG 8 "Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek" címmel,

Az élelmiszerek okozta megbetegedések száma világszerte növekvő tendenciát mutat. Az ebből fakadó éves gazdasági kárt csak az USA-ban több milliárd dollárra becsülik. A nemzeti egészségügyi hatóságok éppen ezért rendeletek egész sorával szabályozzák a felhasználható nyers-, alap- és segédanyagok fajtáit, rögzítik a veszélyesnek minősülő anyagok tűrési határértékeit. A kormányzati szervek hatékony ellenőrző hálózatokat építenek ki, sűrítik az ellenőrzést és szigorítják a szankciókat.

A fokozódó elvárások egyre nehezebbé teszik az élelmiszer-termelők és -gyártók helyzetét. Elsősorban kereskedői érdekcsoportok kidolgoztattak olyan élelmiszer-biztonsági követelményszabványokat, amelyek alapján beszállítóiktól megkövetelik az élelmiszer-biztonsági rendszerek kiépítését (például BRC, IFS, EFSIS). Bár ezekről azt állítják, hogy lényegileg nem különböznek egymástól, mégis tény, hogy aki az egyik szerinti tanúsítványt követeli meg, az nem fogadja el a másik szerint megszerzettet.

Az ISO 22000-es új nemzetközi szabványcsalád, amelyet zömében a WG 8 szakértői dolgoznak ki, az élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek egységes elvek alapján történő kiépítését és tanúsítását teszi majd lehetővé.

A szabványcsalád első tagjának, az ISO 22000-nek nemzetközi szabvány tervezetét "Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Az élelmiszerláncban részt vevő szervezetekre vonatkozó követelmények" címmel az ISO Központi Titkárság 2004 júniusában körözte véleményezésre és szavazásra. A dokumentum műszaki tartalmát a szavazatukat leadó ISO tagországok döntő többsége elfogadta. A beérkezett észrevételek alapján átdolgozott végső szabványtervezetet 2005 májusában fogják körözni elfogadásra. A szabvány várhatóan 2005 szeptemberében fog megjelenni.

Műszaki irányelvként (TS), a szabvánnyal egy időben fog megjelenni az ISO 22004, amely az ISO 22000 szabvány alkalmazásba vételéhez fog útmutatóként szolgálni, különös tekintettel a kisvállalkozásokra.

Ugyancsak műszaki irányelvként, várhatóan 2005. év végén fog megjelenni az ISO 22003, amely a tanúsítás egységes elveit fogja tartalmazni.

A 2001-ben megjelent ISO 15161 "Irányelvek az ISO 9001:2000 alkalmazásához az élelmiszeriparban és az italgyártásban" nemzetközi szabvány első felülvizsgálata 2006-ban esedékes. Ezt az alkalmat kívánja az ISO felhasználni arra, hogy a szabványt az ISO 22000 szabványcsalád tagjává tegye ISO 22001 jelzettel.

2002-ben alakult az ISO/TC 34/WG 9 "Nyomon követhetőségi rendszerek az élelmiszerláncban" címmel,
Az élelmiszerek nyomon követhetősége a termelőtől a fogyasztóig fontos követelmény. Az erre a célra kidolgozásra kerülő nemzetközi szabvány (ISO 22519) ugyancsak a termelőknek és gyártóknak kíván segítséget nyújtani ahhoz, hogy a vonatkozó kormányzati előírásoknak a lehető legteljesebb mértékben meg tudjanak felelni, emellett fontos eszköze lesz az eredetvédelemnek is.

A szabvány bizottsági tervezetét a műszaki bizottság tagjainak döntő többsége 2004-ben elfogadta, a nemzetközi szabványtervezet (DIS) elkészítésére a munkacsoport 2005 májusában ül össze. Időközben döntés született arról, hogy a szabvány számát ISO 22519-ről ISO 22005-re változtatva, azt az ISO 22000 szabvány család tagjává teszik. Így várhatóan a nemzetközi szabványtervezet már ezen a számon kerül publikálásra.
A szabvány megjelenésének várható időpontja 2006 első féléve.

A magyar szakértők aktívan részt vesznek a műszaki bizottságnak, és szinte valamennyi albizottságának munkájában is.
Számos magyar szabványból készült nemzetközi szabvány az ISO titkárságok a hatékony közreműködésével.

>> Navigáció