Az ISO/TC 34-ről általában
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet közismert rövid nevén
az ISO, mezőgazdasági és élelmiszeripari
szabványait kidolgozó 34-es számú műszaki bizottságának titkárságát
kezdettől fogva (1947) Magyarország látja el. Az ISO-ban hazánkat
a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) képviseli, így e stratégiai
fontosságú feladat ellátásáért is ez a testület a felelős. Nevezett
műszaki bizottság, rövid nevén az ISO/TC 34, tagországainak számát
tekintve (93) az ISO második legnagyobb műszaki bizottsága. Jelenleg
626 olyan érvényben lévő ISO szabvány van, amelynek kidolgozását
ez a műszaki bizottság végezte. Ezek tartalmi megoszlása a következő:
Vizsgálati módszerek: 65 %
Termékelőírások: 12 %
Tárolási és szállítási követelmények: 9 %
Mintavétel: 4 %
Szakkifejezések és szótárak: 4 %
Egyebek (útmutatók, eszközök stb.): 6 %
A nemzetközi kereskedelemben - és ebbe Európa is beleértendő - az ISO-szabványoknak komoly súlya van. Az adásvételi szerződésekben mindennapos gyakorlat az ISO-termékszabványokra való hivatkozás, az azokban rögzített minőségi követelmények előírása. Az ISO-módszerekkel végzett vizsgálatok eredményeit - különösen akkor, ha azok akkreditált laboratóriumtól származnak - széles körben elfogadják. A nemzetközi szerződésekben a követelmények egyértelmű megfogalmazásához nélkülözhetetlenek a szakkifejezéseket több világnyelven leíró, ábrákkal és/vagy definíciókkal magyarázó ún. szótárszabványok. Az a vállalat tehát, amely a világpiacon akar maradni, vagy oda be akar jutni, nem elegendő, ha a kötelező előírásoknak megfelel, mivel azok legtöbb esetben csak a minimális követelményeket tartalmazzák.
Az ISO/TC 34 tevékenységének további ismertetése előtt szükséges
röviden foglalkozni az ISO és az Európai Szabványügyi Bizottság,
a CEN közötti kapcsolattal. Bár számos regionális szabványügyi szervezet létezik (pl. Délkelet-Ázsiában az ACCSQ; az arab országok által létrehozott AIDMO; az afrikai országokat tömörítő ARSO; a pánamerikai országokat összefogó COPANT; a FÁK országok együttműködését célzó EASC vagy a Csendes-óceánnal határos országokat magába foglaló PASC) az ISO-val egyedül a CEN kötött együttműködési megállapodást. Az 1991-ben aláírt ún. Bécsi Egyezményt - saját arculatuk szigorú megőrzése mellett - a két szervezet azzal a céllal kötötte, hogy a párhuzamos szabványok kidolgozását elkerüljék, és egymás munkáját elősegítsék.
A CEN-ben az élelmiszer-szabványosítás 1988-ban, jóval a szervezet
megalakulása (1961) után indult meg, elsősorban az élelmiszer-hamisítások
növekvő számának köszönhetően. Nem véletlen tehát, hogy az első
élelmiszeripari CEN műszaki bizottság éppen a gyümölcslevek ellenőrzésére
alkalmas módszerek szabványosítására jött létre, ahol a legnagyobb
arányú volt a hamisítás.
A CEN-nek jelenleg 6 olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari műszaki
bizottsága van, amely az ISO/TC 34 vagy ennek valamelyik albizottsága
tükörbizottságának tekinthető. Ezek a CEN/TC 174, CEN/TC 275, CEN/TC
302, CEN/TC 307, CEN/TC 327 és a CEN/TC 338. Ez a 6 CEN műszaki
bizottság eddig 238 európai szabványt jelentetett meg, melynek csaknem
felét (47,5%-át) az ISO/TC 34-től átvett szabványok képezik. Ez
az arány még kedvezőbb lenne, ha a CEN/TC 174 nem a Bécsi egyezmény
megkötése előtt alakul meg, és ezért az általuk megjelentetett 33
szabvány nem az ISO-tól függetlenül, hanem az ISO/TC 34/SC 3-mal
együttműködésben készül. Az itt mutatkozó párhuzamosságok kiküszöbölése
a jövő feladata. A CEN/TC 174, miután az IFJU (International Federation
of Fruit Juice Producers) minden fontosnak ítélt szabványát átvette,
néhány évvel ezelőtt felfüggesztette tevékenységét.
Az ISO/TC 34 hivatalos kapcsolatban áll 18 másik nemzetközi szervezettel.
Ezek közül a következő tíznek ún. A-liaison státusza van. Ez azt
jelenti, hogy minden a műszaki bizottság által körözött anyagot
véleményezésre megkapnak, részt vehetnek a műszaki bizottság ülésein
és szakértőket delegálhatnak a műszaki bizottság munkacsoportjaiba.
AOAC International
Analitikai Kémikusok Nemzetközi Szervezete
FAO/WHO Codex Alimentarius Commission (CAC)
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének, valamint az Egészségügyi
Világszervezetnek Élelmiszerkönyv Bizottsága
Confederation of Food and Drink Industries of EU (CIAA)
Az Európai Unió Élelmiszer- és Italipari Szövetsége
European Commission (EC)
Európai Bizottság
International Dairy Federation (IDF)
Nemzetközi Tejipari Szövetség
International Hotel & Restaurant Association (IH&RA)
Szállodák és Éttermek Nemzetközi Szövetsége
International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC)
Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Egyesület
Nordic Committee on Food Analysis (NMKL)
Skandináv Élelmiszer-analitikai Bizottság
United Nations Economic Commission for Europe (UN/ECE)
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága
United Nations Industrial Development Organization (UNIDO)
Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete
A következő 5 nemzetközi szervezettel ún. B-liaison státuszú a kapcsolat,
ezek csak időszakonként kapnak tájékoztatást a műszaki bizottságban
folyó munkáról.
Committee of Professional Agricultural Organisations in the European
Union (COPA-COGECA)
Az Európai Unió Szakmai Mezőgazdasági Szervezeteinek Bizottsága
European Association for Animal Production (EAAP)
Európai Állattenyésztési Szövetség
International Organization of Legal Metrology (OIML)
Nemzetközi Mérésügyi Szervezet
International Vine and Wine Office (OIV)
Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal
World Health Organization (WHO)
Egészségügyi Világszervezet
A közelmúltban létesült D státuszú hivatalos kapcsolat a következő
három nemzetközi szervezettel:
World Food Safety Organization
(WFSO)
Élelmiszer-biztonsági Világszervezet
Food Business Forum (CIES)
Élelmezési Üzleti Fórum
International Article Numbering Association (EAN International)
Nemzetközi Termékszámozási Szervezet
Ezek a szervezetek aktívan részt vesznek 1 vagy több
munkacsoport tevékenységében. A WFSO a WG 8-ban, az EAN International
a WG 9-ben, a CIES pedig mindkét munkacsoportba jelölt szakértőt.
Az ISO/TC 34 évente 40-50 új, illetve korszerűsített ISO szabványt
jelentet meg, amelyek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számos
ágazatát érintik (olajmagvak, gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek,
illetve belőlük készült termékek, hús- és tejipari termékek, fűszernövények
és más ételízesítők, kávé, tea, kakaó). A Műszaki Bizottságnak jelenleg
13 albizottsága van, ezek megnevezését, a titkárságukat működtető
ISO tagországot és az adott albizottság gondozásában megjelent szabványok
számát az 1. táblázat mutatja.
A táblázat első oszlopában lévő adott bizottság/albizottság valamelyikére
kattintva az általa kidolgozott szabványok jelzete és címe is megjeleníthető.
Azoknál az albizottságoknál pedig, amelyeknek van ún. CEN tükörbizottsága,
azt is feltüntettük, hogy mely szabványaikat vette át a CEN, továbbá
azt, hogy azokat az MSZT mikor honosította.
Fontos megemlíteni, hogy 2000 végén az ISO együttműködési szerződést
írt alá a Nemzetközi Tejipari Szövetséggel, az IDF-fel. Ennek értelmében
a közösen kidolgozott nemzetközi tejipari szabványokat 2001-től
az ISO publikálja a két szervezet logójának feltüntetésével. Ezzel
megszűnt az ISO és IDF szabványok külön-külön történő, párhuzamos
megjelentetése.
Bár az ISO/TC 34 tevékenysége iránt mindig nagy volt az érdeklődés,
az utóbbi időben ? a kereskedelem globalizációja folytán ? megnőtt
az igény újabb és újabb ISO szabványok kidolgozására ezen a területen.
Fontosságukra az elmúlt évek nagy élelmiszer botrányai is felhívták
a figyelmet. Előtérbe került az élelmiszerek biztonságosságának,
nyomon követhetőségének kérdése, megnövekedtek az elvárások az élelmiszerek
választékára és összetételére vonatkozóan is.
Nem véletlen tehát, hogy az ISO/TC 34 tevékenysége az elmúlt néhány
évben jelentősen felértékelődött. A Műszaki Bizottság közvetlen
irányítása alatt egymás után alakulnak a munkacsoportok (továbbiakban
WG-k), amelyek ún. horizontális, azaz a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
számos ágazatát érintő, fontos nemzetközi szabványokat dolgoznak
ki.
2000-ben alakult az ISO/TC 34/WG 7 "Genetikailag
módosított élelmezési termékek" címmel,
A genetikailag módosított élelmiszerek a technológiai fejlődés új
termékei, amelyek már jelentős mennyiségben megjelentek a piacon,
ugyanakkor a környezetre és az élő szervezetekre kifejtett hatásuk
még nem teljesen feltárt. Éppen ezért ennek megítélésében a különböző
országok álláspontja jelentős különbségeket mutat.
A szabványosítást ezen a területen a CEN/TC 275 11. számú munkacsoportja
kezdte meg. Az ISO ún. tükör munkacsoportja ? többek között ? azzal
a céllal alakult meg, hogy a genetikailag módosított szervezetek
élelmiszerekben történő kimutatására európai szinten szabványosított
módszereket nemzetközi szintre emelje.
A WG 7 munkaprogramjában jelenleg 6 szabvány kidolgozása szerepel,
ebből négynek a CEN, kettőnek pedig az ISO a projektvezetője. Az
első két nemzetközi szabvány ebben a témakörben 2004, illetve 2005-ben
jelent meg.
2001-ben alakult az ISO/TC 34/WG 8 "Élelmiszer-biztonsági
irányítási rendszerek" címmel,
Az élelmiszerek okozta megbetegedések száma világszerte növekvő
tendenciát mutat. Az ebből fakadó éves gazdasági kárt csak az USA-ban
több milliárd dollárra becsülik. A nemzeti egészségügyi hatóságok
éppen ezért rendeletek egész sorával szabályozzák a felhasználható
nyers-, alap- és segédanyagok fajtáit, rögzítik a veszélyesnek minősülő
anyagok tűrési határértékeit. A kormányzati szervek hatékony ellenőrző
hálózatokat építenek ki, sűrítik az ellenőrzést és szigorítják a
szankciókat.
A fokozódó elvárások egyre nehezebbé teszik az élelmiszer-termelők
és -gyártók helyzetét. Elsősorban kereskedői érdekcsoportok kidolgoztattak
olyan élelmiszer-biztonsági követelményszabványokat, amelyek alapján
beszállítóiktól megkövetelik az élelmiszer-biztonsági rendszerek
kiépítését (például BRC, IFS, EFSIS). Bár ezekről azt állítják,
hogy lényegileg nem különböznek egymástól, mégis tény, hogy aki
az egyik szerinti tanúsítványt követeli meg, az nem fogadja el a
másik szerint megszerzettet.
Az ISO 22000-es új nemzetközi szabványcsalád, amelyet zömében a
WG 8 szakértői dolgoznak ki, az élelmiszer-biztonsági irányítási
rendszerek egységes elvek alapján történő kiépítését és tanúsítását
teszi majd lehetővé.
A szabványcsalád első tagjának, az ISO 22000-nek
nemzetközi szabvány tervezetét "Élelmiszer-biztonsági irányítási
rendszerek. Az élelmiszerláncban részt vevő szervezetekre vonatkozó
követelmények" címmel az ISO Központi Titkárság 2004 júniusában
körözte véleményezésre és szavazásra. A dokumentum műszaki tartalmát
a szavazatukat leadó ISO tagországok döntő többsége elfogadta. A
beérkezett észrevételek alapján átdolgozott végső szabványtervezetet
2005 májusában fogják körözni elfogadásra. A szabvány várhatóan
2005 szeptemberében fog megjelenni.
Műszaki irányelvként (TS), a szabvánnyal egy időben fog megjelenni
az ISO 22004, amely az ISO 22000 szabvány alkalmazásba
vételéhez fog útmutatóként szolgálni, különös tekintettel a kisvállalkozásokra.
Ugyancsak műszaki irányelvként, várhatóan 2005. év végén fog megjelenni
az ISO 22003, amely a tanúsítás egységes elveit
fogja tartalmazni.
A 2001-ben megjelent ISO 15161 "Irányelvek az ISO 9001:2000
alkalmazásához az élelmiszeriparban és az italgyártásban"
nemzetközi szabvány első felülvizsgálata 2006-ban esedékes. Ezt
az alkalmat kívánja az ISO felhasználni arra, hogy a szabványt az
ISO 22000 szabványcsalád tagjává tegye ISO 22001
jelzettel.
2002-ben alakult az ISO/TC 34/WG 9 "Nyomon követhetőségi
rendszerek az élelmiszerláncban" címmel,
Az élelmiszerek nyomon követhetősége a termelőtől a fogyasztóig
fontos követelmény. Az erre a célra kidolgozásra kerülő nemzetközi
szabvány (ISO 22519) ugyancsak a termelőknek és gyártóknak kíván
segítséget nyújtani ahhoz, hogy a vonatkozó kormányzati előírásoknak
a lehető legteljesebb mértékben meg tudjanak felelni, emellett fontos
eszköze lesz az eredetvédelemnek is.
A szabvány bizottsági tervezetét a műszaki bizottság tagjainak döntő
többsége 2004-ben elfogadta, a nemzetközi szabványtervezet (DIS)
elkészítésére a munkacsoport 2005 májusában ül össze. Időközben
döntés született arról, hogy a szabvány számát ISO 22519-ről ISO
22005-re változtatva, azt az ISO 22000 szabvány család tagjává teszik.
Így várhatóan a nemzetközi szabványtervezet már ezen a számon kerül
publikálásra.
A szabvány megjelenésének várható időpontja 2006 első féléve.
A magyar szakértők aktívan részt vesznek a műszaki
bizottságnak, és szinte valamennyi albizottságának munkájában is.
Számos magyar szabványból készült nemzetközi szabvány az ISO titkárságok
a hatékony közreműködésével.